Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Takács Tibor: Városfejlesztés Nyíregyházán. Elképzelések és a gyakorlat a 20. század első felében

Utóbbi már csak azért is kívánatos volna, mert korábban négy téglagyár is működött Nyíregyházán, most pedig egy sem. A tervezet azon túl, hogy a kívánatos létesítményeket felsorolja, a megvalósítás módozataival, eszközeivel nem foglalkozik, így pl. semmit sem mond arról, hogy az üzemek létesítését a város vagy a magántöke feladatának tartja-e, utóbbi esetben pedig mi lehet a város szerepe. Ez különösen annak fényében jelent nagy hiányosságot, hogy az ipar fejlesztésének központi szerepet szán: „Az iparüzemek telepítését a városnak különös gonddal kell támogatni, mert... Nyíregyháza város fejlődése, illetve a bokortanyák túlnépesedésének elhelyezése az iparosítás kérdésével van szoros összefüggésben. "

58 A kereskedelemmel kapcsolatos feladatok gyakorlatilag a piacok rendezésére korlátozódnak, emellett a tervezet szerint „felmerülhet" egy nagyobb üzletház létesítése a főtéren, a Korona szálló és a törvényház közötti területen.

59 Részletesebben és konkrétabban fogalmazza meg a város feladatait a fejlesztési terv azokon a területeken, amelyek szabályozása, fejlesztése hagyományosan a város feladata volt, így mindenekelőtt a közlekedéssel kapcsolatban. A leginkább nagyszabású elképzelések a közúti közlekedés fejlesztéséről születtek, mivel nem csupán a városon átmenő főutak megfelelő kiépítését és esetleg áthelyezését tartotta fontosnak, hanem - a korszerű közlekedés kívánalmainak megfelelően - az átmenő forgalom elterelését is a városközpontból. Ez egy „kőrút-szerű útvonal" kiépítését, azaz a város sugaras szerkezetű úthálózatának radikális átalakítását jelentette. A tervezet emellett is tartalmaz még néhány nagyobb volumenű elképzelést új utcák nyitására, valamint a város központi tereinek forgalmi és esztétikai rendezésére, ami azonban igazán korszerű a tervben, a főutak, a helyi jelentőségű utak és a lakóutcák differenciált kezelése. A vasúti közlekedéssel kapcsolatban amellett, hogy pl. célként fogalmazódik meg a pályaudvar bővítése - a legjelentősebb elgondolás az volt, hogy a kisvasúinak a távolsági személyforgalom céljait szolgáló vonalát a városból a MÁV vonalai mellé kell helyezni, a teherszállítást pedig meg kell szüntetni. A villamos fejlesztése nem szerepelt a tervek között, helyette autóbuszjáratok bevezetését irányozta elő.

60 A tervezet kitér az utcák és utak burkolatának korszerűsítésére, a burkolt útfelületek menynyiségi növelésére is, és ami figyelemreméltó, fontosnak tartaná kerékpárutak kiépítését a főbb útvonalak mentén. A burkolat kérdése már a közműfejlesztés részét képezi. Ezen a területen a legfontosabb feladatnak a vízvezeték- és csatornahálózat megteremtését tartja, az 1927-ben elkészült tervek átdolgozása alapján.

61 Az infrastraktúra-központú, mérnöki szemlélet dominanciája a tervezet más részeiben is érvényesült, így például a közigazgatás, a közbiztonság, a honvédelem és a tűzbiztonság a terv készítői számára kizárólag a városházát, az államrendőrségi székházat, a laktanyákat és a tűzoltólaktanyát jelentette, de a közművelődés fejlesztését is kizárólag a színház bővítésében, egy kultúrház építésében, továbbá különböző társadalmi, kulturális és művelődési egyesületek, szervezetek székházának megépítésében látta.

62 Természetesen voltak olyan területek, mint a hitélet, a közoktatás vagy a közegészségügy, ahol a város feladata nem is lehetett más, mint a megfelelő infrastruktúra, mindenekelőtt az épület biztosítása, illetve ennek az igénynek a jelzése. A hitélet területén a templomok, 58 Uo. 9-10. 59 Uo. 10. 60 Uo. 10-16, 61 Uo. 16-19. 62 Uo. 7-9.