Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Henzsel Ágota: Paléták és palétások a nyíregyházi tanyákon

által végzett fuvarozás bevételéből akarták fedezni. A társaság közel 400 taggal, Hankovszky András elnökletével kezdte meg tevékenységét.

29 Hankovszky befolyásos, a városi tanácsban szerepet vállaló gazda volt, aki 1823-ban tekintélyes vagyona után magas porciót és taksát fizetett.

30 A Cúgos társaság megalakulása nemcsak a fuvarozás és más közmunkák szervezésében jelentett fordulatot, hanem Nyíregyháza speciális tanyás gazdálkodása folytán a tanyai igazgatásban is. Mivel a tanyán élők többségét soraiban tudhatta, az őket érintő ügyekben évtizedekig szerepet játszott. 1836 márciusában a város részére történő kaszálás, gyűjtés, hordás minden lakos által teljesítendő feladatáról született egy rendszabás, mivel korábban sokan kihúzták magukat ez alól a közmunka alól. A szabályozás szerint mentességet csak a választott közönség tagjai élvezhettek és „a czúgosoknak hasonlóan közszolgálatban levő úgynevezett palotásai, mint akik kirendelendő felügyelők, más oldalról teendik szolgálatukat. "

3I Ok a határbeli tanyákon szolgálatot teljesítő palétások, akiknek feladata lett a közmunkák felügyelete is. Nem tartoztak a választott közönség soraiba, fizetést nem kapnak, hanem mentességet e munkák alól. Az idézett bejegyzés alapján a tanyai palétások eredetileg a Cúgos társaság emberei kellett, hogy legyenek; nem véletlen, hogy 1834-ben, a társaság megalakulása után említik először őket. A társaság tagjaitól évente járó különböző termények begyűjtése és nyilvántartása pontos adminisztrációt kívánt, talán ezért alkalmazták őket. A palétások száma a kezdeti időszakból nem ismert, de az 1850-es adatokból valószínűsíthető, hogy negyvenen voltak. A határ palotákra osztásának is ekkor kellett megtörténnie. A jegyzőkönyvekben a tanyai palotásokról ebből az időszakból fellelhető néhány bejegyzés nem a Cúgos társaságbeli előfogatozással kapcsolatos munkájukról, hanem az ahhoz társult, a város érdekében végzett közmunka felügyelői tevékenységükről szól. Az 1835-ös marhavész után néhányan elhullott pusztabeli jószágaikról a palotásnak tettek jelentést, nem az ezzel megbízott küldöttségnek, így utóbb kellett tisztázniuk, hogy miért nem fizettek legelőbért.

32 A palétások ebben az ügyben nem voltak illetékesek. 1846-ban az újonnan választott közmunka felügyelővel kapcsolatban megjegyezték, hogy a „palotásoktól a munkások neveit átveszi", vagyis sor szerinti közmunkára a palétások rendelik ki az embereket, a ki nem állókat név szerint jelentik. Tevékenységük a.saját közmunkájukba számít, azon felül napidíjat is kapnak érte.

33 1849 nyarán az átvonuló cári csapatok miatt Nyíregyháza lakóinak egy része a tanyákra menekült. A szabadságharc bukása utáni bizonytalanság, a kolerától való félelem, a közigazgatás átszervezése, a közterhek növekedése sokakat véglegesen ott tartott. A városvezetés akkor szembesült a nagymértékű kiköltözéssel, amikor a kerületi főkormányzó 1850-ben elrendelte a lakosok összeírását. Megtévesztő a városi jegyzőkönyv, amely új jelenségnek tünteti fel a tanyán lakást, pedig a tömeges tanyára áramlásnak nem ez volt az első hulláma. Nyíregyháza határában az 1850-ben készült összeírás szerint 902 tanya volt 40 palotába sorolva, amelyek élén palétások álltak.

34 A palétások a tekintélyesebb gazdák közül kerültek ki, néhányuk már a tanyán lakott. A 910 összeírt családfő 40%-ának, 373 családnak nem volt 29 SZSZBML, XV. 20. Cúgos társaság iratai, 1834. 30 CSERVENYÁK, 1974. 70. 31 V. A. 10l/a. Jegyzőkönyvek és iratok. 8. köt. 1732. sz. 32 Uo. 6. köt. 2836. sz. 33 Uo. 8. köt. 485. sz. 34 HENZSEL, 1985. 277-308.