Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
II. Várostörténeti tanulmányok - Henzsel Ágota: Paléták és palétások a nyíregyházi tanyákon
a szállási szolgák, külső határban kóborló rosszemberek felügyelete. 22 A többi tisztségviselő csak alkalmanként fordult meg a szállásokon. A város vezetése és polgárai közötti kapcsolattartás kezdetben megoldottnak látszott. A városi ház és határbeli szállás ugyanis szoros egységet alkotott, mert csak annak lehetett szállásföldje, aki városi házat bírt. Hosszú ideig minden családnak volt városi kötődése, egy ház, ahová tartozott, ahol el lehetett érni, hogy kötelezettségeit teljesítse, részt vehessen a város életében, értesüljön a hírekről. Az 1820-as években a gazdálkodószék tevékenysége nyomán, a szállásföldek regulációja kapcsán több figyelem irányult a határ tanyákkal benépesített részére. 1823 januárjában merült fel, hogy szükséges volna a kóborló zselléreket a házaknál és a szállásokon feljegyezni, akik a porciófízetés elkerülése miatt évek óta ott lappanganak. A lakosok közül többen eladták városi házukat és szakadatlanul a szállásokon laknak, így kihúzzák magukat a közterhek viselése alól. Van, akit felvettek a polgárok sorába, de taxát nem fizet. A tizedesek és esküdtek feladata legyen, hogy házanként és szállásonként vizsgálódva ezeket jegyezzék fel. A megbízás körülményes, nehézkes volt, ezért a mezőbírók és tizedesek kérték, hogy a városon kívül végzett fáradozásaik napszámát emeljék meg, de nem jártak sikerrel. 1824-ben született az a rendelkezés, hogy a gazdák 2 rénes forint büntetés terhe alatt jelentsék be a náluk tartózkodó idegeneket, legyen az vidéki, szolga, fonó vagy zsellér. 23 A földesúri terhektől megszabadult, 1824-ben teljesen megváltakozott Nyíregyháza számára fontos volt az arányos teherviselés, a rendezett viszonyok kialakítása. A tanyák tekintetében azonban nem volt minden rendben. Az ott folyó gazdálkodás, az állandó tanyán lakás elkerülhetetlenül felvetett közigazgatási gondokat is. A tanyák távolsága, szétszórtsága miatt nehézségekbe ütközött a tájékoztatás, a kapcsolattartás, az adók beszedése és egyéb igazgatási teendők elvégzése. Az örökváltsággal megjelent a szabad paraszti földtulajdon, amely nagy lendületet adott a tanyás gazdálkodásnak és a tanyára költözésnek. Az ingatlanok adás-vétele szabadabbá vált, az élet felülírta a szigorú városi szabályozást a birtokolható földterület limitálásáról. A városi ház - határbeli szállás egysége felbomlóban volt, hiába próbálták rendeletekkel őrizni. 1825 márciusában ismét megszabták, hogy a közszolgálatok pontos teljesítése, a jó rend érdekében fenn kell tartani az eleitől fogva érvényes statútumot, hogy szállásföldet birtokolni városi ház nélkül nem lehet. 24 Ellenkező esetben az érintett gazda vagy városi házat szerez, vagy földjét eladja. Megélhetésük biztosítása érdekében sokan rákényszerültek, hogy városi ház híján szállásföldjüket megtartsák, vagy legalább azt szerezzenek. A vagyoni differenciálódás felgyorsult. Sokaknak teljesíthetetlen terhet jelentett a váltság-összeg kifizetése. A városi gazdák egy másik csoportja az örökváltság időszakában gazdaságilag megerősödött. A tehetős gazdák befolyásukat a városi tanácsban is érvényesítették. 1831 -ben a Nyíregyházán is pusztító kolera miatt az emberek a tanyákon kerestek menedéket, és a járvány elmúltával sem tértek vissza a városba. Mindez olyan méreteket öltött, hogy a gazdálkodószék ülésén ismét napirendre került a szállásokon lakás. 25 A mezőbírók által kívánták a kint lakókat a városba terelni, példátlan szigorúságú intézkedésekkel, mivel „ a földet bíró lakosok nemcsak nyáron által a mezei munka mellett, de egész télen is, sőt éppen egészen a városból kint a szállásokon laknak". Néhányan arra vetemedtek, hogy bérbe adták 22 KUJBUSNÉ, 2003. 197. 23 SZSZBML, V. A. 10l/a. Jegyzőkönyvek és iratok. 1. köt. 503. sz. 24 Uo. 804. sz.. 2 5 GALAMBOS - KUJBUSNÉ, 2001. 157.