Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Fazekas Rózsa: A Károlyi család a nyíregyházi örökváltság idején

megfáradt tisztjeikről, sőt cselédjeikről sem. A tisztekre vonatkozó nyugdíjrendszert már nagyapjuk, Károlyi Antal bevezette, de a cselédekre való kiterjesztése az ő érdemük. A Károlyi fivéreket eddig mint a gazdasági modernizáció, a korai tőkés vállalkozások támogatóit, az okszerű gazdálkodás, a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének híveit ismertük meg. Tevékenységük azonban ennél sokkal szélesebb. Az azonos családi szocializáció miatt sok a közös vonás életmódjukban, értékrendjükben, de a későbbi hatások (pl. házasság, barátság) is formálták gondolkodásmódjukat, ami miatt politikai nézeteik az 1840-es évek elejére eltértek egymástól. István és György továbbra is egyetértett a liberalizmus alapján tevékenykedő reformellenzék fő követeléseivel, Lajos viszont közelebb állt az újkonzervatívokhoz. Politikai meggyőződésüktől függetlenül hazájukat őszintén szerették, és annak felemelkedését egész életükben anyagi eszközökkel segítették. A tudomány, az irodalom, a művészet, a közgazdaság terén, ahol tenni, áldozni kellett az első sorban találkozunk a nevükkel. (Magyar Tudományos Akadémia, Kaszinó, Lóverseny, Dunai Gőzhajózási Társaság, Pesti Hengermalom, Lánchíd, Nemzeti Színház, Képzőművészeti Társaság, Nemzeti Zenede, írói Segélyegylet, Tornaegylet stb.) Erkölcsi kötelességüknek érezték a szegények, elesettek támogatását is. Az isteni gondviselésnek és őseik fáradozásának köszönhetően gazdagságuk szerintük azzal a kötelezettséggel jár, hogy segítsenek „a szenvedő emberiség nyomorának enyhítésében. "

50 Mindhárman hozzájárultak birtokközpontjaik fejlődéséhez, az ott élők életkörülményeinek javításához. Ennek bizonyítékai az iskolák, kórházak, egyházi intézmények támogatására, felépítésére létrehozott alapítványok. Tevékenységükkel kivívták környezetük szeretetét, megbecsülését. Az 1848-1849-es események a Károlyi fivérek életében is fontos választóvonalat jelentettek. Korábbi politikai meggyőződésükből következett szerepvállalásuk a sorsdöntő pillanatokban. Károlyi István mint szabadelvű felfogású hazafi az 1848-as áprilisi alkotmány védelméért sokat tett. Foton ő irányította a nemzetőrök kiképzését. Július 9-én nemzetőr őrnaggyá nevezték ki. Július közepén elkísérte a Délvidékre induló Pest megyei önkéntes nemzetőröket, akik négyhetes turnusokban váltották egymást. Erre a hírre Széchenyi István félelemmel tel4 ve reagált: „Rémületes éjszaka! Ébren félrebeszéltem. Gfrój] Károlyi István 2000 emberrel le a szerbek ellen! Olyan felbomlás, olyan megaláztatás, amilyenben Magyarországnak és kiváltképpen a magyar fajnak része lesz — soha nem fordult még elő a történelemben!" 51 November elején a hadi helyzet romlása miatt Károlyi saját költségén felállított egy 1800 fős lovasezredet, amelynek vezetésével Kossuth őt bízta meg ezredesi rangban. Köszönő levelében Károlyi István ezt írta: „ Tettemet nem áldozatnak, hanem puszta honfiúi kötelességemnek tekinthetem egyedül; imádott felséges hazám tőn olly helyzetbe, hogy ezt tehessem, a hazától nyertem, mivel birok, s így csak a hon iránti tartozásomat rovom le, midőn azt, mit nélkülöznöm lehet, és jelen súlyos körülmények közt minden becsületes honpolgárnak nélkülözni tudni kötelesség, elárult szegény hazám védelmére fordíthatni szerencsés vagyok. "

52 A Károlyi-huszárezred a Klapka vezette I. hadtest kötelékében harcolt, amelyben egyébként fiai, Sándor és Ede is szolgáltak. A három fivér közül István követte ősei (Sándor és Antal) példáját azzal, hogy saját ezredet állított fel. Károlyi György mint főispán részt vett a népképviseleti országgyűlés felsőtáblájának munkájában, néhányszor október 3-a után is megjelent az üléseken. 1849. június 5-én pedig ott volt Kossuth pesti fogadásán. 50 BUDA, 1997. 39. 51 OLTVÁNYI, 1978. 1300. 52 BUDA, 1997. 145.