Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Fazekas Rózsa: A Károlyi család a nyíregyházi örökváltság idején

hol harminczan s többen ebédeltek. "

5 Nemcsak az ebéd volt reprezentatív, hanem a vendégek szórakoztatása is. „Angliabéli mesterséges lovaglók" mulattatták a vendégsereget, majd a 350 gyertyával kivilágított teremben este 10-től reggel 4-ig tartott a tánc. De nemcsak a vár és a kert úszott fényárban, hanem egész Nagykároly is. A vendégség másnap, a megyegyülés után tovább folytatódott: az ebéden 256 fő volt jelen, este pedig ismét táncmulatságot rendeztek.

6 A Károlyiak mint főispánok a helyi közigazgatás kulcspozícióját töltötték be. A király által kinevezett főispán bizalmi állást foglalt el, hiszen neki kellett a király álláspontját, kívánságait a megye rendjeivel elfogadtatnia. A főispánok hivataluknál fogva a felsőtábla tagjai is voltak, és így fontos szerepet játszottak az ország politikai életében is. Károlyi József főispáni beiktatásakor gróf Zichy Károly

7 országbíró, királyi biztos és a megye nevében megszólaló főjegyző méltatták a Károlyi család, illetve a fiatal Károlyi József érdemeit, és kifejezték reményüket, hogy elődeihez hasonlóan minden eszközzel a haza és Szatmár megye érdekében fog munkálkodni. A megye főjegyzője szerint ez a törekvés olvasható ki Károlyi József választott szimbólumából: „Virtute non sangvine niti", ami azt jelenti, hogy „nem a nagy születésére, hanem a jeles érdem-cselekedetekre kíván támaszkodni".^ A katonáskodás sem maradhatott ki az egymást követő Károlyi generációk életéből. Károlyi Sándor végigharcolta a Rákóczi-szabadságharcot, Károlyi Ferenc részt vett az örökösödési háborúban, Antal a hétéves háborúban, Józsefnek pedig a franciák elleni háború miatt kellett fegyvert ragadnia. Az elődök ténylegesen részt vettek a harcokban, és magas katonai rangot értek el: Károlyi Sándor kuruc generális, 1741-től tábornagy, fia, Ferenc lovassági tábornok, altábornagy, majd a tiszántúli részek főparancsnoka, 1748-ban pedig Mária Terézia összes lovasezredének vezetője lett, Károlyi Antal táborszernagy, illetve a bécsi magyar testőrség kapitánya volt.

9 Károlyi József viszont, bár a francia és a napóleoni háborúk idején élt, nem csinált katonai karriert. Közéleti tevékenységének kezdetekor már folyt a forradalmi Franciaország elleni háború. A kezdeti sikereket egyre nagyobb kudarcok, vereségek követték. Az 1794-es fleurusi vereség Belgium végleges elvesztését vonta maga után. 1796-ban Napóleon kiszorította az osztrák csapatokat Észak-Itáliából is, és a következő év elejétől már a Habsburg Birodalom területén folytak a harcok. Az uralkodó, I. Ferenc arra kényszerült, hogy birodalma minden tartalékát mozgósítsa. Az 1796 novemberére összehívott magyar országgyűlés megszavazta az uralkodó által kért 50 ezer újoncot, 10 ezer lovat, és a sereg élelmezésére 20 ezer ökröt.

10 Miután Napóleon előrenyomulását nem sikerült megállítani, és úgy tűnt, hogy meg sem áll Bécsig, 1797 áprilisában a király fegyverbe szólította a nemesi felkelést is. 1797-ben Károlyi József vezette a Szatmár megyei insurgenseket. A megyének júniusig a kirótt 1000 fő helyett a tisztekkel együtt 951 nemesi insurgenst sikerült kiállítania.

11 A nemességnek anyagi áldozatot is kellett hoznia. Károlyi József az insurrectionalis cassába a ráeső 3720 Rft (rénes forint) 12 krajcár helyett 7000 Rft ajánlott fel. Ebből 1000 aranyat (4500 Rft) készpénzben, a többi 2500 Rft-ot szénában, zabban, lisztben, húsban a Szatmárnémetiben 5 ÉBLE, 1913. 59. 6 Uo. 60. 7 Zichy Károly gróf (1753-1826) a Magyar Udvari Kamara elnöke, a Helytartótanács elnöke, a Bécsi Udvari Kamara elnöke, 1788-1795 között országbíró, 1808-tól államtanácsi miniszter 8 SZSZBML, IV. A. 501. 935/1794. 9 NAGY, 1857-1865. 3. köt. 107-108. 10 BEND A, 1980. 447. 11 SZSZBML, IV. A. 501. 862/1797.