Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Margócsy József: Geduly Henrik nyíregyházi évtizedei. Pályaképvázlat

megyén kívül, hasonló kulturális egyesületekben, felkérésre többször is előadta. Azzal a központi gondolattal, hogy „a vallásos hit nem akar hadilábon állni a szabadon gondolkodó emberrel. "

I8 5. Négy évvel Gedulynak „rendes" lelkésszé választása után a helybeli evangélikusok legrégibb lelkésze, esperese, Bartholomaidesz János is meghalt, 1900 februárjában. Utódjául, így Geduly társ lelkészévé, a Nyíregyházán már nem ismeretlen Paulik Jánost (1866-1939) hívták meg, nyáron be is iktatták. Geduly 1905-ben egy új teológiai szaklapot indít, az Evangélikus Homiletikai Folyóiratot, amely az egyházi beszéd, prédikáció teológiai-retorikai kérdéseit tárgyalta két évfolyamon át. 1907-ben pedig, - im-máron egyházkerületi közgyűlési megbízásra-januártól átveszi az egyetlen magyar nyelvű evangélikus egyházi társadalmi hetilapnak, az Evangélikus Orállómk a szerkesztését, amelyik Budapesten Hornyánszky kiadásában jelenik meg. A szerkesztői munkát 191 l-ben, püspökké választásakor adja át utódjának. Egyházmegyéje 1898-ban megválasztja főjegyzőjének, 1906-tól ezt a tisztséget az egyházkerülete vezetőségében viseli. 1911-ben a legnagyobb kiterjedésű tiszai egyházkerületnek püspökévé választották. Az országos hírlapok, az egyházi sajtó, a városi és megyei közélet fórumai egyhangú elismeréssel és lelkesedéssel üdvözölték ezt a hírt, sokféle alkalommal Gedulyt személyesen.

19 Geduly megválasztásakor ez az egyházkerület 170 anyaegyházat számlál kilenc egyházmegyében. Az ország legészakibb vármegyéjétől, Árvától le Brassóig, az ország keleti felében, a déli végekig. Ide tartozott az eperjesi kollégium (benne: gimnázium, tanítóképezde - amelyik egyébként eredetileg Nyíregyházán működött- jogakadémia, teológiai akadémia), a késmárki, az iglói, a rozsnyói, nyíregyházi reálgimnázium, a rozsnyói polgári leányiskola, részben pedig a rimaszombati egyesült protestáns gimnázium. Megjegyzendő, hogy Trianon után

20 már csak 17 anyaegyház maradt, két egyházmegyében; a nyíregyházi fiúgimnázium, a Miskolcra átmentett jogakadémia és tanítóképző és a Sopronba átmentett teológia a pécsi tud. egyetem kihelyezett karaként, valamint a Geduly által 1917-ben alapított nyíregyházi leánygimnázium. Ez utóbbi a reformáció indulásának, 1517. október 31-ének 400 éves jubileuma alkalmával 18 Vö. Horthy, 1938.26-28. 19 A nyíregyháziak, szabolcsiak külön öröme, hogy eladdig Nyíregyháza sohasem volt még püspöki székhely, ez a tény pedig a megye, a város tekintélyét, látogatottságát föltétlenül növelheti. A Szabolcs megyei törvényhatósági közgyűlésen gr. Vay Tibor főispán bejelenti, hogy G. H. bizottsági tag, „kinek neve és egyénisége e bizottság előtt, eddigi munkásságánál fogva sem volt ismeretlen, kinek eddigi tevékenysége is kellő garanciát nyújt arra, hogy további működése is teljesen hazafias és szabadelvű irányban fog haladni", a tiszai ev. egyházkerület püspökévé megválasztotta. A határozat szerint hivatalos beiktatásán az alispán által vezetett küldöttség fog részt venni. SZSZBML, IV. B. 402. 57. köt. bgy. 186., 187. 1911. V. 9. 20 A püspöknek hivatali idején bekövetkezett gyarapítási eredményeiről (anyaegyházak, filiálék, templomok, iskolák, orgonák, paplakok, stb.) lásd Zsedényi, 1937. 10.