Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Margócsy József: Geduly Henrik nyíregyházi évtizedei. Pályaképvázlat
nyílt meg az első háborúnak már egyre szomorúbb körülményei között. Három évvel később hosszabban emlékezett vissza a püspök a megnyitás nehéz körülményeire. 21 A két világháború között már Geduly a Magyarhoni Evangélikus Egyházegyetem rangidős püspöke, egyházi elnöke. A pécsi egyetem soproni hittudományi kara 1929-ben díszdoktorává fogadta. Tekintélye, társadalmi pozíciója révén részesülhetett a legmagasabb állami kitüntetésekben is. Lelkészi működésének 40. éves jubileuma alkalmából államfői „teljes elismerés"-ben részesült: ez a magyar Koronás Nagy Aranyérem. Hetvenedik születésnapján az I. osztályú magyar Érdemkereszttel, 25 éves püspökségének évfordulóján pedig a m. kir. titkos tanácsosi címmel tüntette ki a kormányzó. Ez utóbbi nagyméltóságú címmel járt, a közélet terén szerzett kimagasló érdemek jutalmazására szolgált. Amikor a törvényhozásunk 1926-ban a kétkamarás rendszerre tért át, Geduly is tagja lett a felsőháznak. Nyíregyházán 1936-ban az evangélikus egyházközség, közép- és elemi iskoláival együtt, a város lakosságának széleskörű részvételével „evangélikus örömünnepek 1936-ban" összefoglaló elnevezéssel emlékező ünnepségsorozatot szervezett templomunk megnyitásának 150., Geduly Henrik életének 70., nyíregyházi lelkészkedésének 45., püspökségének 25. évfordulójára. A Kossuth Gimnázium ünnepelhette a Nyíregyházán 1861-ben megindult evangélikus gimnáziumi oktatás 75. évfordulóját. És végül egy tiszteletre méltó záró mozzanat szintén 1936-ból: szeptemberben terjesztette Geduly a tiszai egyházkerületi közgyűlés elé éves püspöki jelentését. 22 Nagy feltűnést keltett az akkor elhangzott tiltakozó mondata, mely szerint „ megengedhetetlen, hogy felekezeti szempontból első és másodosztályú állampolgári minősítés, megkülönböztetés" létrejöhessen. 23 ,JLegyen Istennek hála, hogy a jubiláris alkotás létesítése sikerült és hogy a nagyhivatású kultúrintézmény a senki által előre nem látott óriási mérvű drágaság, szerencsétlen közgazdasági és közéleti viszonyok dacára küzdelmesen bár, de szép nevelő és oktató sikerekben gazdagon él, és nagyszerű hivatását a haza és egyház, a város és vármegye javára, a magyar nemzeti tanügy lelkes szolgálatában folytathatja és Isten engedje remélnünk: még dicsőségesebben fogja folytathatni." Idézi Weiszer Gyula, az iskola későbbi igazgatója Gedulynak 1920-beli emlékező szavait. (A nyíregyházi ágostai hitvallású evangélikus Geduly Henrik leánygimnázium Értesítője. Közzéteszi Weiszer Gyula. Nyíregyháza, 1937. 4.) Ez az iskola, a megye első leány középiskolája, 1937-ben, közvetlenül Geduly halála után fölvette alapítója nevét. Az államosítás után, az 1948/49. tanévben Petrőczy Kata Szidónia (1662-1708) jeles evangélikus költő, műfordító nevét viselhette. 1949-ben az iskolát egyesítették az akkor már kilenc éve működött, angolkisasszonyok vezette római kat. leánygimnáziummal Zrínyi Ilona néven. Itt van alkalom megemlíteni Geduly két alkotását, amelyek egyike igen hosszú ideig tankönyvként szolgálta a konfirmációi oktatást. Geduly Henrik: Az evangélikus hit fogalma. Vezérfonal a konfirmációi oktatáshoz, a nyíregyházi evangélikus gyülekezet viszonyainak figyelembevételével. Nyíregyháza, 1918. 5 , 1937. 8 . Vö. Gulyás, 1992. 583. A másik Geduly irodalmi tevékenységének széles körét bizonyítja. Phiala sanctorum vagyis Szentek Kincsesbányája. Isten szent igéjéből merített vegyes imádságok. Fordította: Geduly Henrik. Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1936. szeptember 18.
