Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Margócsy József: Geduly Henrik nyíregyházi évtizedei. Pályaképvázlat
4. Már a millenniumi ünnepségekre készülődő kormány, az 1895-ben elnökké kinevezett Bánffy Dezső báró erőteljes mozgalmat indít a nemzeti történelem, hagyomány, kultúra ápolását célzó intézmények, szervezetek emlékművek országszerte történt szervezése, létesítése érdekében. így az 1897 tavaszán lemondott Kállay Andrást a főispáni székben követő Feilitzsch Berthold, a miniszterelnök fiatal veje egyik első feladatának tartotta, hogy Szabolcsban is létrehozzanak egy magyar nemzeti szellemű kulturális-művelődési egyesületet. 1898 elejére már több száz beiratkozott taggal működésre készen állhatott a Szabolcs vármegyei Bessenyei Kör Nyíregyháza központtal. Természetes, hogy Geduly is pártolja az ügyet, mint ahogy hasonló, annak idején még aktívabb munkát vállalt kezdő lelkész korában a kis Zólyom városában. 17 A szó szorosabb értelmében vett társasági élet első, figyelemre méltóbb eredménye, hogy a Kör 1901. december 7-én a színház épületében emlékezik névadójára. Az ilyenkor szokásos vegyes műsorban kerül sor Gedulynak emelkedett hangú felolvasására, melyről a korabeli helyi lapok hosszabb elismerő méltatást közölnek. 1902 elején meglepően széles nyilvánosság előtt, a Korona szálloda nagy termében a nők egyenjogúsítása tárgyában vitaestet szerveznek és ezt Geduly nyitja meg, ő a vita vezetője, összefoglalója. Befejezésül szavazást tartanak, s a mintegy 400 (!) jelenlévőből 393-an szavaznak is. Az egyenjogúsítást helyeslők 158 szavazatával szemben 235 szavazatot szereztek az ellenzők. (Ilyen széleskörű estét máskor, más témában is szerveztek a lelkes „közművelők".) 1902-3-ban Geduly már a Kör titkára; 1904-6 között pedig már Popini Albert főgimnáziumi tanárral együtt, ügyvezető alelnökként ketten irányítják a Kör mind aktívabb életét, sokoldalú programjait. 1909-ben, a képzőművészek széleskörű részvétele mellett, kiállítással, ünnepségekkel, emléktábla leleplezéssel, díszpolgárrá választással ünnepli Nyíregyháza nagy szülöttét, Benczúr Gyulát: az ünnepi szónok ezúttal is Geduly. Közkedveltségének mértékét jelzi az a tény, hogy 1911 tavaszán, amikor Gedulyt a hatalmas tiszai evangélikus egyházkerület püspökévé választotta, alelnökét a Kör azzal ünnepelte, hogy tiszteletére - fővárosi és helyi művészek felléptével - díszhangversenyt rendezett nagyszámú együttünneplő jelenlétében. (Ehhez hasonlóra a Kör történetében nem volt példa, később sem!) Majd amikor gr. Vay Tibor főispán váratlanul elhagyja az elnöki széket, Gedulyt választják elnökké és így működik 1920-ban bekövetkezett lemondásáig. Később már csak egyszer vállalt szónoki feladatot a városban, az országos Madách-ünnepségek sorozatában 1923. március 7.-én. Az 1910-ben alakult meg a Körben a szabadliceális (ismeretterjesztő) szakosztály, s ennek szervezésében mindig szívesen szerepelt. Egyik témája különösen nagy visszhangot keltett. Előadásának címe A biblia. Ezt a megyében és a 17 Lásd Bánszki István: A Bessenyei Kör története. Nyíregyháza, 1989.; Horthy István: A Szabolcs vármegyei Bessenyei Kör 40 éves története. Szabolcsi Szemle, 1938. (a továbbiakban Horthy, 1938.) 3-65.
