Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Középkorkutatás - Érszegi Géza: A leleszi monostor alapítóleveléről (1214)
1172) idején tűnik fel, majd megfordul III. Béla király (1172-1196) seregében. A királyi sereg ugyanis Halicsba vonult, mert Vlagyimir fejedelem III. Bélához menekült, aki viszont sereget vezetett Halicsba, s trónjára kisebbik fiát, András herceget, a későbbi II. Andrást ültette (1188)." A hadjáratban résztvett Boleszló is, aki jutalmul a szolnoki rév jövedelmének királyt illető részét, vagyis harmadát kapta. III. Béla király hozzájárulásával szerezte meg Kabala földet is, amelyet utóbb elcserélt Marhard nevű unokaöccsének Leleszen lévő földjéért. A Bihar megyében lévő Árpád birtokot is elcserélte a gyulamonostori apáttal, Lőrinccel a Szabolcs megyei Kanyar birtokért Vászka váradi püspök (1186-1189), egykori királyi jegyző beleegyezésével. Először 1188-ban említik őt mint váci püspököt. Valamikor III. Béla király halála (1196) előtt készített végrendeletet az 55/56 éves püspök a leleszi egyház javára. A végrendeletét III. Béla királlyal aranypecsétes oklevélbe foglaltatta. Ura halála után annak idősebbik fia, Imre (1196-1204) került trónra. Közte és öccse, András herceg között hamarosan viszály tört ki. Imre arra gyanakodott, hogy Boleszló váci és rokona, Elvin váradi, valamint János veszprémi püspök ellenében András herceget támogatják. Imre, hogy gyanújához bizonyságot szerezzen, 1199 télutóján, a nagyböjt első hetének végén, március 10-én Vácra ment, ahol este, mikor Boleszló püspök és a káptalan a kompletóriumot énekelték, azt követelte, hogy adják át neki a sekrestye kulcsát abban a hiszemben, hogy ott rejtegetik az ellene esküvők a pénzüket és irataikat. Szó szót követett, végül Boleszló püspök akarata ellenére a király feltörette a kincstárat, s a gyanúba vett iratokat, meg a püspök vagyonát, melyet az általa alapított szerzetesház számára gyűjtött, elkobozta. 12 Ekkor tűnhetett el III. Béla király aranypecsétjével megerősített végrendelete Boleszló püspöknek. A király ezen lépésére válaszul Elvin váradi püspök, Boleszló rokona vállalkozott arra, hogy Rómába utazik és a pápa elé terjeszti ügyüket. Hogy legyen útravaló költsége, Jób esztergomi érsek és káptalana előtt eladta Boleszlónak 400 ezüstmárkáért a Bihar megyei Micskén lévő palotáját és egyéb birtokait. A király is megüzente a történteket III. Ince pápának, Szent Péter egyik legjelesebb utódának. A pápa megpróbált közvetíteni a felek között. Valószínűleg ennek következtében nem találkozunk többet sem Elvin váradi, sem János veszprémi püspökkel. Boleszló azonban kártérítést kapott. A király és a királyné számára évente háromszor: Karácsonykor, Húsvétkor és Szent István napján adót volt szokás szedni; ezt adta a király kárpótlásul Boleszló püspöknek az egyházában, gyaníthatóan a váci székesegyházban tett károk jóvátételére. Imre király idején tett szert Boleszló Szalontára az ott lévő vásárral együtt. Ezt 82 márkáért vásárolta meg azoktól az oroszországi kereskedőktől, akiket a szalontaiak kiraboltak, s akiknek azt - a velük történteket istenítélettel a budai egyházban történt 11 A magyar nemzet története. I—TI. írta Pauler Gyula. Bp., 1899 2 . Név- és tárgymutatót összeállította: Érszegi Géza. Bp., 1985. (a továbbiakban Pauler, 1899.) I. 329-330. 12 Kovács Imre - Legeza László: Premontreiek. (Szerzetesrendek a Kárpát-medencében). Bp., 2002. (a továbbiakban Premontreiek) 39-40.
