Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Középkorkutatás - Érszegi Géza: A leleszi monostor alapítóleveléről (1214)

A 20. század kitűnő tudósainak sora foglalkozott a leleszi oklevél hitelességével. Erdélyi László azért hozott fel érveket az oklevél valódisága ellen, mert akkor még megmagyarázhatatlan történeti adatokat talált benne.

6 Ezeket az érveket Hóman Bálint elfogadta,

7 s Szentpétery Imre ezen vélemények alapján, valamint az oklevél szerkezetének sajátosságai miatt ugyancsak hamisítványnak minősítette.

8 Az oklevél legutóbbi kiadója, Richárd Marsina az oklevél formuláit nem tartja a kortól idegennek, régiességüket annak tulajdonítja, hogy korábbi oklevél, Boleszló váci püspök elveszett végrendelete alapján készült, a szövegromlásokat a másolásoknak tulajdonítja. Véleménye szerint a ránkmaradt szöveget II. András királynak nem a királyi kancelláriában készített eredeti oklevele alapján a 14. század elején hamisították azzal a céllal, hogy bizonyítsák a monostor királyi alapítását. Hogy mely részeket változtatták meg az oklevélben, s melyek valódiak, nem foglal állást, azonban a monostor népeinek adómentességét, valamint az igazságszolgáltatási kiváltságát, továbbá határjárások jórészét hamisnak véli.

9 Ami az oklevél külső jegyeit illeti, nehéz ítéletet mondanunk, mivel II. András király 1214-i oklevele eredetiben nem maradt ránk. Legkorábban 1334. május 22-én I. Károly király (1310-1342), a következő napon pedig Erzsébet királyné (+1380) írta át az oklevél szövegét. Mindezt betetőzi, hogy csak Erzsébet királyné átírólevele maradt fenn eredetiben. I. Károly király átírólevelének szövege I. Lajos király (1342-1382) 1342. október 1-i átírásából ismert. I. Lajos király maga is átírta II. András király 1214-i oklevelét 1362. február 26-án. Ettől kezdve eltűnik II. András király 1214-i oklevelének eredetije, s csak az átírásokat mutatják be különböző alkalmakkor a lelesziek. Az átíró oklevelek, melyek II. András király eredeti oklevelének szövegét tartalmazzák, valamennyien megjegyzik, hogy az eredeti oklevél hártyája rossz állapotban volt, de hallgatással mellőzik a pecsétet.

10 Az oklevél formulás részeit tekintve, megállapítható, hogy formulái ugyan követik a II. András király idején kiállított más oklevelek szerkezetét, de nem szokásosak. A keltezés és a méltóságsor is megfelel a II. András által ugyanebben az évben kibocsátott oklevelek formuláinak, sőt a méltóságsor kizárólag 1214-re illik. Az oklevél elbeszélő és rendelkező részére térve a benne előforduló személyeket a következőkben a kronológia láncára próbáljuk meg felfűzni. A kiindulópontunk az, hogy az 1131 és 1141 között uralkodó II. Béla király volt a keresztapja Boleszlónak, akinek keresztelésekor odaadta Lelesz birtokot, azt a helyet, ahol a monostor van. Boleszló ezután mint budai prépost III. István (1162— 6 Erdélyi László: Az első állami egyenes adó elmélete. Kolozsvár, 1912. 27. 7 Hóman Bálint: Adó vagy földbér? Századok, 47. (1913) 190. 8 Reg. Arpadiana I. 96-97. o. 295. sz. 9 Cod. Slovaciae I. 144. o. 190. sz. 10 Lásd a Függelékben!