Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szakállas Sándor: Fassiós (bevallási) levelek Szabolcs megyében a II. József kori felmérés idején

vallási levelek azonban az urbariális földek mellett az allodiális birtokok nagyságát, művelési ágait, jobbágyaik számát, azok bel- és kültelki földjeit is tartalmazzák. A fellelt fassiós levelek tanulmányozása alapján megállapíthatjuk, hogy minél kisebb a birtokos birtoka, annál kevésbé pontos a bevallott föld nagysága. Ezt is figyelembe véve a következő birtokkategóriákat állapíthatjuk meg a különböző birtoklási formák (allodiális, úrbéres földek) összevonásával. A vagyoni kategorizálás némileg eltér Erdmann Gyula

5 osztályozásától. Az eltérést azonban magyarázza, hogy 1834-ben már fejlettebbek az összeírás módszerei, s mások lettek a célok, az ország és a társadalom érdekei is, s ennek megfelelően közös érdek lett a jó összeírás. Jelen esetben az osztályba soroltak a táblázat alsó harmadában eltérhetnek az itt megállapított kategóriáktól, mert az extraneus birtokosoknak csak a megyében lévő bevallott birtokai nagyságát tudtam figyelembe venni. Alapvetően nem befolyásolja a kategorizálást a kurialisták kúriáinak nagysága, de élethelyzetük jelentősen eltérhet az átlagtól, ha az elemzésnél figyelembe vesszük a belsőség és a hozzátartozó appertinentiák nagyságának szélsőséges ingadozását. Például Guthy György (ma Balkányhoz tartozó) abapusztai kúriája 2 X

A holdon feküdt, de az úr hasznosított allodiális szántóföldje 347, legelője 5, erdeje 81 jugerumnyi. Üres, azaz hasznosítatlan allodiális szántója 72, legelője 5, erdője 122 hold nagyságú. Bevallásában még elmondja: jobbágytelke nincs, jobbágya nincs, malma, kocsmája, mészárszéke nincs. Majorosairól nem vallott, pedig használatban lévő allódiumának ők a művelői. Diószegi Erdődy Lajos 1788-ban beadott fassiós levelében csak új fehértói birtokáról írt. Szántója 551 holdnyi, rétet és legelőt lovai számára a megyétől vett bérletbe, 660 jugerumnyit. Van még 100 hold speciális (?) kaszálója, 71,5 hold növekedésben lévő tölgyese, 2 hold kender vetése és majdnem 13 hold (20 000 négyszögöl) nádasa. Nem lakott, és lakhatatlan kúriája 54,5 hold allodiális gyümölcsös közepén van, amely földet a lakosok művelik. Az 1789. évi bevallásában már írt az Újfehértó környéki pusztákon (Szegegyháza, Bóth, Micske) lévő birtokai mellett Bököny, Bércei, Paszab, Nádudvar és Szent Miklós-pusztai földjeiről, de minden nagyság megjelölés nélkül. Első bevallása 1451 holdnyi birtoka és egyéb földjei alapján „benepossessionátusnak" tekinthető. Az extraneus nemes vagyoni besorolási nehézségére jó példa gr. Klabusiczky Ferenc esete, aki Pócspetriben birtokolt egy telket a bevallása szerint, holott 1772-ben már 17 örökös és 25 szabadmenetelű jobbágy, egy házas és egy hazátlan zsellér dolgozott 419 hold szántóján, 135 hold rét és kaszálóján, valamint 27 6/8 hold telekkiegészítésre tartott igényt.

6 Erdmann Gyula: A Zemplén megyei nemesség tagozódása, jövedelmi viszonyai a XIX. század első felében. In: Rendi társadalom - polgári társadalom 1. Szerk. Á. Varga László. Salgótarján, 1987. 85-99. 6 Takács, 1991. 158.