Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Szakállas Sándor: Fassiós (bevallási) levelek Szabolcs megyében a II. József kori felmérés idején
Birtokok - birtokosok A töredék telkesek (296 fő - 48,7%) alkották a törpebirtokosok legalsó rétegét. A települések közül kiemelkedik Földes, ahol 97 főnek a tulajdona a helység határában fekvő Szent Miklós-puszta. Gáva, Besenyőd és (Tisza-)Nagyfalu helységek határaiban 39, 19 és 14 fős közbirtokosság is tulajdonol. Ez a tulajdonlási forma megszabta a földhasználat módját is, mert csak közösen lehetett hasznosítani (legelő, erdő, halászó vizek). Ebbe a kategóriába sorolhatók más, több birtokot bírók is, akik közbirtokosság vagy ún. compossessorátus címen bírtak. Ennek a társadalom legszélesebb köréből valók is tagjai lehettek: a legszegényebb nemestől a főnemesig. E réteg tagjaiból kerültek ki a nemesi megyei vezetés alsó, és a lakóhelyi tisztikar nagy része. A már jelentkező megélhetési lehetőségek miatt sokan felcsaptak katonának, vagy papi, tanítói, jogászi, orvosi, földmérői és egyéb értelmiségi pályákon keresték kenyerüket. Sokaknak ez jelentett utolsó szalmaszálat a megélhetésben a teljes pauperizálódás előtt. Jónéhányuk gyűjtögető, halászgató szegény, akiket eltartottak az erdők, a mezők és a vizek. Nem ritka közöttük a deklasszálódás, az elzüllés, illetve a jobbágyok közé süllyedés sem. Az előforduló nincstelenség mellett az átlagos többség általában ] / 2-1/3-1/4 teleknagyságot, 5-10-20 köblösnyi szántót, 5-10 szekérnyi rétet művelt, ha volt megfelelő igaereje. Kedvezőtlenebb esetben beállít szolgának vagy egyéb belső udvari szolgálatra egy-egy nagyobb úrnál, ritkán telkes jobbágynál. Az ilyen nemest csak armálisa és adómentessége különböztette meg a jobbágytól. A töredék telekkel rendelkező nemes a földjén - ahogy a korban szokásos volt - 2-3 nyomásos gazdálkodást folytatott és főleg gabonát termelt. Piacra már csak azért sem vitt semmilyen terméket, mert kicsi volt a piaci kereslet, s szemetes a gabona. Allata - elsősorban szarvasmarha, juh - kelendőbb és ennek árából vásárolt néhány árucikket (ruha, személyes használati eszközök). Nyáron legeltette állatát, de ha nem tudta a felesleges szaporulatot a vásáron eladni, akkor a gyakori takarmányhiány miatt le kényszerült vágni sokszor a törzsállomány egy részét is. Műveltségi színvonalát jelzi, hogy bevallási levelén pecsétje fölötti aláírását többnyire csak „X" keze vonása pótolta. A megyében 1-2 telkes törpebirtokos nemesnek vallotta magát 64 család (10,5%). Az is előfordult, hogy ezt a birtoknagyságot esetleg nem egy faluban bírták. Sokszor hiányzik már a kaszáló a telki állományból, ezért állatai a közlegelőkön legelnek. A birtokaprózódás ezeknek a családoknak is gyakran fenyegette az egzisztenciáját. Egy ilyen lesüllyedési folyamatot jelez az a bevallás, amelyben a Mikó család 6 teleknyi birtokocskájára 4 fiú és 3 leány tart számot (Nyír-)Turán. Szerencsésebb volt a (Nyír-)Jákón lakó Böszörményi Sámuel, ha nem volt sok gyereke, mert a helyi egy lakótelkéhez appertinentiaként 9 köblös szántó és 3 kaszásnyi rét tartozott. De ezen kívül még bírt a szomszédos Iklódi-pusztán 7 lépésnyi (7 x 624 m 2 ) telket és külsőségként 9 X A köböl szántóföldet egy kaszásnyi réttel. De özvegy Csöglei Istvánné (Kántor Erzsébet)
