Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Megye – város - Kiss András: A boszorkányság Szatmár vármegyei forrásairól

szági boszorkányhiedelmek számítógépes rendszerezését tűzte ki feladatául.

11 Ok adták ki az említett oklevéltárakban meg nem jelent egyéni boszorkányperközleményeket.

12 Azonban a kiadvány-kiegészítések, a számítógépes adatfeldolgozás az elért eredmények mellett arra is figyelmeztettek, hogy a forráskiadás további kiegészítésre szorul, s levéltári kutatások nyomán legalább megkétszerezhető az addig ismert mintegy 1500 peradat."

13. Az akkor indult átfogó kutatások eredményeként jelent meg Pócs Éva sorozatszerkesztésében A magyar boszorkányság forrásai című forráskiadvány-sorozat első két kötete.

14 Maga a módosult kiadványcím is arra utal, hogy a feltárás és kiadás szélesebb területet fog át, mint az előző kötetek. Ezt az a nyilvánvaló tény indokolja, hogy nem minden boszorkánysági ügyben indult el peres eljárás a boszorkánysággal vádolt személy ellen, és számos büvölés-bájolási, babonasági bírósági eset például rágalmazásként kerül a bíróság elé. Kialakult gyakorlat volt ugyanis az, hogy akiről valamilyen bűncselekménynek minősülő cselekedetet híreszteltek, vagy esetünkben, aki boszorkány hírében állt, bírósághoz fordult tisztázása érdekében, mert ellenkező esetben később rásüthették, hogy „alatta ült", „magán hagyta" a vádaskodást, amit később a bíróság a vádakat megerősítő tényként fogad el.

15 Mindezek élesebb megvilágításba helyezik a boszorkányság jelenségét, egyúttal pedig - ami a törvénykezési iratok, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek sajátossága - mélyebb betekintést nyújtanak a társadalmi valóságra, feszültségekre, a pereket kiváltó okokra, a hétköznapok történetére. Az új sorozat munkálataiban a hiedelemkutatók mellett történetkutatók, levéltárosok vesznek részt. A szövegközlés megfelel a korszerű forrásközlési szabályoknak. A két kötet megjelenése után elkészült - az addig közzétett és a harmadik kötetbe kerülő adatok alapján- a boszorkányságra vonatkozó számítógépes kataszter, amely ma már nélkülözhetetlen munkaeszköze a kutatásnak, főként azért, mert egy-egy ügy esetében feltünteti annak forráshelyét és valamennyi közlését, megkönnyítve az ezek közötti összefüggések keresését. 6 Az első két kötetbe is szép számmal kerültek be a romániai levéltárakban őrzött iratok, az anyag zöme - közte Szatmár vármegye perei is - a III. kötetben jelenik meg.

17 Klaniczay Gábor: Boszorkányság vagy tündéri varázslat? Buksz. 1999. (a továbbiakban Klaniczay, 1999.) 352-353. 12 Magyarországi boszorkányperek. Kisebb forráskiadványok gyűjteménye I—II. Szerk. Klaniczay Gábor, Kristóf Ildikó, Pócs Éva. Bp., 1989. 13 Klaniczay, 1999.353-354. 14 A magyarországi boszorkányság forrásai. I—II. Szerk. Bessenyei József. Bp., 1997-[2000]. (a továbbiakban Bessenyei, 1997-2000.) 15 Vö. Székely Oklevéltár, Új sorozat. III. Szerk. Demény Lajos, Pataki József, Tüdős S. Kinga. Bukarest, 1994. 40. (499. sz.) 16 Tóth G. Péter, 2000. 17 Bessenyei 1997-2000. I. 88-95, 188-210.; II. 37-43, 117-271, 272-280.; A magyarországi boszorkányság forrásai. III. Szerk. Kiss András - Pál-Antal Sándor. Bp., 2002. (a továbbiakban Kiss - Pál-Antal, 2002.)