Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sípos Ferenc: Töredékek Vállaj múltjából (A kezdetektől a Báthori család uralmának végéig)

Vállajátok-é vagy nem? s ezt felelték volna: Vállajuk - s innen ruházták rá a nevet, hogy legyen a községnek Vállaj nevezete. " 4 A népi etimológia az ismeretlen szavak (Mérk, Vállaj, Csanálos) értelmét kereste, s a megtalálni vélt jelentésből alakította ki a települések eredetmondáit.

5 A szófacsarások önmagukat minősítik, a tudománytalan magyarítások cáfolata szükségtelen. (A népmonda csak arra bizonyíték: az e tájon élő embereknek feledhetetlen élménytjelentett egyrészt, hogy a XVII. század elején szeretett földesuruk, Báthori Gábor, aki igen ambiciózus és bőkezű fiatalember volt, erdélyi fejedelem lett - akár a népmesék hőse, a legkisebb fiúból sok küzdelem árán király lesz -, másrészt, hogy a XVIII. század közepén, illetve második felében az ecsedi uradalom megritkult népességű magyar falvaiba svábok telepedtek le.) A nyelvészek abban egyetértenek, hogy a település neve „talán", „feltehetőleg" személynévből keletkezett.

6 Mező András szerint ez a személynév a magyar váll köznév -é - -ah képzős származéka: a Vállah-bó\ a Vállaj fejlődés teljesen szabályos. Tehát egy testrésznévből képzett személynév vált településnévvé.

7 Kiss Lajos szerint a személynév szláv eredetű lehetett: vö. cseh Vlach és Valach, valamint lengyel Walach* A feltételezéseket nem lehet se megerősíteni, se cáfolni. Az írott források hiánya miatt nincs meggyőző magyarázat. Mikor élt Vállah ~ Vállaj? Ki volt ő? Milyen kapcsolatban állt azzal a településsel, melyet róla neveztek el? Birtokosa volt, telepítője? Ha a Vállaj szó szláv eredetű, ez azt jelenti, hogy a település szláv környezetben jött létre, netán az alapítói szlávok lettek volna?

9 A régi adatok több kérdést vetnek fel, mint amennyit megoldanak. Vállah ~ Vállaj személyét - ha élt egyáltalán - örök homály fedi... 4 Uo. fol. 420. 5 Mérk nevének másik, Vállajéhoz hasonló logikájú magyarázata: „...ezen község határának napkeleti oldala nagyobb rész ingó láp, déli, nyugati, s északi része ellenben sívó homokkal s terjedelmes erdővel körítve, oly kérdés intéztetett az alapítókhoz, Mersz-é itt lakni? s a felelet reá «Merek» lévén, innen vette megrövidítve a «Merek» helyett Mérk nevezetét. " Uo. fol. 53. 6 Mező András - Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972. (a továbbiakban Mező - Németh, 1972.) 134.; - Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Negyedik, bővített és javított kiadás. II. Kötet Bp., 1988. (a továbbiakban: Kiss, 1988.). 727-728.; - Kálnási Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei. Debrecen, 1989. 548. 7 Mező-Németh, 1972. 134. 8 Kiss, 1988. 728. 9 „A helynevet nem a hely lakossága, hanem a környékbeliek adják!" Vállaj szomszédságában két olyan település (Mérk, Bodvaj) is volt, melyek neve szláv személynévre vezethető vissza. Mező-Németh, 1972. 11. 157-158.