Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Változás és folytonosság - Sípos Ferenc: Töredékek Vállaj múltjából (A kezdetektől a Báthori család uralmának végéig)
Birtoklástörténet 1526-ig Vállaj történetének, fejlődésének hosszú évszázadokra a sárvári monostor, majd az ecsedi vár szabott irányt. A honfoglaló magyarok által épített, mocsárral körülvett Sárvár 1 " mint földvár a XI. század közepére már elvesztette hadászati jelentőségét: az országhatár északabbra tolódott, arra a gyepűvonalra, melyhez Sárvár is tartozott, többé nem volt szükség." A várból nemzetségi, kegyúri monostor lett. Magyar Kálmán régész a faragott kőanyag alapján a Sárváron elsőként megépült kőegyházat a XI. század közepére, második felére datálta. (E kőtemplom részleges és helyenkénti elbontása után, a XII. század első felére épült fel a téglabazilika. A bazilikát övező köznépi temető sírjai zömükben a XI-XIII. századra tehetők.) 12 A Szent Péter tiszteletére szentelt sárvári nemzetségi, kegyúri monostort az alapító Gutkeled ős a XI. században gazdag adománnyal látta el: a monostor birtoka volt egy 1354. évi oklevél szerint, s maga a névadó település, Sárvár, Kálmánd, Szentmárton, Vállaj. 13 A Gutkeled nemzetség sárvári főágának rangjáról, gazdagságáról nemcsak ez az adomány árulkodik - a főág négy ágához (Apaj-István-bán ág, Farkas ág, Várday ág, Tiba ág) nádorok, országbírák, tárnokmesterek, főlovászmesterek, bánok, ispánok tartoztak. 14 A vizek, a sáncok nem nyújtottak elegendő védelmet: 1241-ben a tatárok feldúlták a monostort. 1- Ezek után nem kétséges, hogy mi lehetett a környező, védtelen falvak sorsa... A kegyurak 1250-5 l-ben helyreállították ugyan a monostort - az ehhez szükséges 30 márkát a legtávolabb fekvő falu, Futak (Bács megye) eladásából teremtve elő 16 -, de az régi jelentőségét nem nyerte többé vissza: a legrangosabb kegyurak (az országos politikát is irányító Apaj-István-bán ág) a dunántúli és délvidéki harcokban véreztek el... 17 A Gutkeled nemzetség majádi főágához tartozó Báthori ág 1317-ben kezdte meg birtokszerzései hosszú sorát ezen a tájon: Bereck fiai ekkor kapták meg a királytól Vak Dorog hűtlen fiainak ecsedi birtokát. 18 Károly Róbert 1334. március 13-án megengedte 10 P. Mester (XIII. század első fele): A magyarok cselekedeteiről (1217 előtt). In: A magyar középkor irodalma. A válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek V. Kovács Sándor munkája. Magyar Remekírók. Bp., 1984. 31-32. " Maksay, 1940. 12-18. 12 Magyar Kálmán: Nagyecsed-Sárvár nemzetségi központ kutatása (1975-1977). Communicationes Archaeologicae Hungáriáé. Bp., 1984 (a továbbiakban Magyar, 1984.) 173-176. 13 Uo. 154.; - Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. kötet. Bp., 1901. (a továbbiakban Karácsonyi, 1901.) 56. 14 Magyar, 1984. 154.; - Karácsonyi, 1901. 22. 15 Magyar, 1984. 154. 16 Uo. 17 Uo. 18 Karácsonyi, 1901. 28-29.
