Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

Bethlen azonnal reflektált Mayer felszólalására. Röviden újra ismertette programját, majd rámutatott: „ ő sem ragaszkodik ahhoz, hogy a Kisgazdapárt jellegét és programját feladja, ... mert az a program, amelyet ő az egységes párt programja gyanánt ismertetett, teljesen fedi a kisgazdapárt programját. " Ha azonban nem sikerül megalakítani az egységes pártot - mondotta -, akkor visszaadja megbízatását a kormányzónak. Rámutatott: ö az egységes párt megalakítását nem úgy képzelte el, ahogyan azt Mayer körvonalazta, hanem olyan módon, hogy „ abba mindenki, aki csatlakozni akar, fenntartás nélkül lépjen be. A pártoknak az új alakulásban, mint egyenrangú feleknek kell részt venniük és nem szabad, hogy abban győző és legyőzött álljanak egymással szemben. " Ezzel nyilván elsősorban a KNEP és a Kisgazdapárt viszonyára célzott. A KNEP vezetése nevében Haller István bejelentette: Mayer előterjesztése „nem nyújt módot arra, hogy a kereszténypárt az új párthoz csatlakozzék, miután ez azt jelentené, hogy a keresztény pártnak be kell olvadnia a kisgazdapártba, és az a párt, amely egységi vagy többségi párt neve alatt megszületne, nem volna más, mint a kibővült kisgazdapárt. " Haller tehát pontosan fogalmazta meg a probléma lényegét. Huszár Károly igyekezett tompítani a Mayer és Haller felszólalásai következtében kiéleződött ellentéteket. Hangsúlyozta: feltétlenül szükségesnek tartja a Bethlen által tervezett egységes párt létrehozását, és minden erejével igyekezni fog elhárítani a most még fennálló akadályokat. Az egységes pártot ő is úgy képzeli el, mint „teljesen új pártot," Bethlen munkaprogramja alapján, amelyhez mindenki csatlakozhat, egyénileg vagy testületileg és így „ nem egy régi párt bővül ki, hanem egy új alakulás alapjait fektetik le. " Rubinek Gyula is az egységes párt bethleni koncepció alapján való létrehozását szorgalmazta, tehát egyetértett Huszárral. Ezért egy olyan közvetítő indítványt terjesztett elő, hogy az egyes pártok hozzanak külön-külön azonos határozatokat, ami lehetővé fogja tenni az egységes párt létrejötte technikai akadályainak elhárítását. Rubinek a következő határozati javaslatot terjesztette elő: „A párt a dezignált miniszterelnök úr programját magáévá teszi és elfogadja. Felveszi a keresztény, kisgazda, földműves és polgári párt nevet és hajlandó egyesülni mindazokkal, akik ezt a programot magukévá teszik. " E kompromisszumos javaslattal a szívbeteg Rubinek célja az egységes párt megalakításának elősegítése volt. Ennek lényege a Bethlen programjának elfogadása és az új párt létrehozása volt. Bottlik, a nemzetgyűlés kisgazdapárti alelnöke, - aki a liberális agrár demokrata szárnyhoz tartozott - azt javasolta, hogy a Kisgazdapárt fogadja el a miniszterelnök programját, vegye fel az új nevet és a KNEP ezután döntsön abban a kérdésben, hogy „csatlakozik-e a párthoz. " Meskó is azt fejtegette, hogy nem szabad a pártot feloszlatni, mert ha a KNEP-nek csak 20 képviselője csatlakozna a párthoz, azért nem érdemes. Megkérdezte Bethlent, milyen álláspontot foglal el a gróf Apponyi Albert detronizációs törvénnyel szembeni deklarációját aláíró képviselőkkel szemben? Ezek ugyanis szerinte nem vehetnek részt az új pártban. Erre Bethlen kijelentette, ő az 1921. évi XLVII. tc. alapján áll. Egyben kifejezte reményét, hogy a további tárgyalásokon csak azok vesznek részt, akiknek „eltökélt szándéka, hogy az új pártalakulásba belépnek. Nem tartaná ugyanis helyesnek,