Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

ha ilyen intim megbeszéléseken részt vennének olyanok is, akik preokkupálva vannak, és már eleve elhatározták, hogy nem csatlakoznak az egységes párthoz. " E megjegyzés után a KNEP delegációjában helyet foglaló Milotay István -, aki a Magyarság című legitimista lap vezető publicistája is volt, - felállt és ezeket mondotta: „Akkor miránk itt nincsen semmi szükség. " És eltávozott az értekezletről. Ez is mutatja a miniszterelnök és a legitimisták közötti feszültségeket. A pártközi értekezleten egyébként a Kisgazdapárt felajánlotta a maga helyiségeit az új pártnak. Bethlen szerint az új párt elnöksége egy elnökből és két alelnökből állna, akik közül az elnök kisgazdapárti, az egyik alelnök kereszténypárti, míg a másik disszidens képviselő lenne. Szervező és intézőbizottságot választanának. A szervező bizottság venné át a vidéki szervezetek irányítását és minden egyes vidéki szervezetnek saját elhatározásától függ, csatlakozik-e az új párthoz avagy nem. A pártközi értekezlet végén úgy határoztak, hogy a pártok másnapi, 29-i értekezletén döntenek a Rubinek által előterjesztett határozati javaslatról.

26 Bethlennek tehát még volt reménye az általa szorgalmazott egységes párt megalakulására. Bár csak kis reménye, mert a Rubinek közvetítő javaslata egyrészt ellentétes álláspontok áthidalását tűzte ki célul, másrészt kompromiszszumos jellegéből adódóan nem volt alkalmas a politikai helyzet tisztázására. A Kisgazdapárt vitája A Kisgazdapárt 28-án este értekezletet tartott, ahol a 15-ös bizottság tagjai referáltak eddigi munkájukról. Mayer beszámolt a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokról és előterjesztette a pártközi értekezleten elfogadott Rubinek-féle határozati javaslatot. Simonyi-Semadam tájékoztatta az értekezletet, hogy a bizottság és a miniszterelnök között az egyes kérdésekben differenciák merültek fel. Bethlen a „vagyon- és jövedelemadókra előleget akar felvenni, " amihez a bizottság tagjai nem adták a hozzájárulásukat. A miniszterelnök azt is tervezte, ha a nemzetgyűlés február 16-ig, amikor a mandátuma lejár, új választójogi törvényt nem alkot, úgy az 1917-es Wekerle-féle választójogi törvény lép életbe. A bizottság ezt az álláspontot sem tartotta helyesnek, és nem fogadta el. Erre Bethlen hajlandónak mutatkozott egy törvényjavaslatot benyújtani, amelyben a nemzetgyűlés felhatalmazza a kormányt egy új választójogi rendelet kiadására, természetesen meghatározott keretek között. Simonyi-Semadam elmondta még, hogy a bizottság személyi garanciákat is követelt Bethlentől. Kívánták, hogy Nagyatádinak „szolgáltasson a kormány elégtételt azokért a meghurcoltatásokért, melyekben az utóbbi időben " része volt. És közölték vele: a párt ragaszkodik a belügyi tárcához. A miniszterelnök azonban ezekre a kérdésekre nem adott megnyugtató válaszokat. Ezért ő azt javasolja, hogy a párt nejáruljon hozzá sajátmaga feloszlatásához. Rubinek Gyula itt is az egységes párt érdekében szólalt fel és javasolta az általa előterjesztett indítvány elfogadását. Szerinte az egységes párt megalakítása a Kisgazdapárt