Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

Hencz azonban kérte, ne akarják elsiettetni a határozatot. Javasolta, hogy a párt csak a rokonszenvét fejezze ki a miniszterelnök törekvéseivel, és csak támogatásáról biztosítsa. Ezzel szemben Bethlen kijelentette: ha a párt a „munkaprogramot elvileg sem fogadja el, ezt bizalmatlanságnak tekinti és levonja a következményeket. " Azaz visszaadja megbízatását a kormányzónak. Erre Nagyatádi hangsúlyozta: a párt a miniszterelnökkel szemben bizalommal viseltetik és „csak a munkaprogram részletei iránt vannak a pártnak aggályai, különösen a reformok sorrendjét illetőleg. Személyi kérdést ő sem ismer - mondotta - és úgy, mint annak idején Rubinek, hajlandó duzzogás nélkül félreállni" Vagyis hajlandó a földművelésügyi miniszterségről is lemondani. Ismét kérte Bethlent: „adjon a pártnak rövid megfontolási időt. " Rubinek Gyula és Bottlik József - egymással is vitázó - hozzászólása után, Bethlen ismét határozottan megfogalmazta: „ nem egyezik bele, hogy csak tárgyalás alapjául fogadja el a párt az ismertetett munkaprogramot. Ha a párt elvileg elfogadja a programot, jól van, ha nem, akkor is jól van és visszaadja a megbízatását. " Bethlen határozottsága meghátrálásra késztette Nagyatádit és híveit. Ezután ugyanis már Henczer István és Hencz Károly is azt javasolták, hogy a párt elvben fogadja el a miniszterelnök munkaprogramját, mivel a részletes megvitatása úgyis a kormánypártoktól függ. Ezután a párt egyhangúan elfogadta Iklódy-Szabó korábbi határozati javaslatát.

21 Mit jelentett ez? Azt, hogy a Nagyatádi-csoportnak sikerült megakadályoznia Bethlen határozati javaslata 2. pontjának párthatározattá emelését, vagyis az egységes párt megalakításának általa kialakított koncepciójának elfogadását. Ez rendkívül fontos eredmény volt. A dezignált miniszterelnök pedig még aznap este a KNEP-el és a disszidensekkel is megismertette az egységes párt programtervezetét. Sőt! A KNEP olyan határozati javaslatot hozott, hogy elvben elfogadja a miniszterelnök pártalakítási törekvéseit és az ö irányelvei alapján, megkezdi tárgyalásait a másik két párttal. Velük szemben - a párton belüli vitákban - Nagyatádi-csoport tagjai azt képviselték, hogy a párt „ha meg akarja tartani programját, ha nem akarja kitenni magát a szétbomlás, a pusztulás veszedelmének, csak úgy vehet részt az egységes kormányzópárt megalakításában, ha az... teljesen a Kisgazdapárt programjára helyezkedik. " Ha Bethlen nem ezen az alapon akar egységes kormányzópártot létrehozni - mondották - akkor az „igazi kisgazdapárti képviselőknek ellenzékbe kell menniük, " mert csak ott foglalhatnak helyet „ elvfeladás nélkül, úgy, ahogy tőlük a kisgazdapárti választópolgárok várják"» A Nagyatádi által irányított A Kisgazda hetilap Gróf Bethlen politikája című vezércikke jól jellemezte Bethlen politikáját: a miniszterelnök - írta - „mindegyikpolitikai pártot ki akarja látszólag elégíteni, de nem híve egyiknek sem, hanem a felvetődő kérdésekben mindig az erősebb mellé áll, hogy a felszínen tarthassa magát... 21 A vitát a Világ, 1921. XI. 27. 2. és az Új Barázda, 1921. XI. 27. 2. alapján rövidítettük és rekonstruáltuk. 22 Világ, 1921. XI. 27. 2.