Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

Gróf Bethlen István politikáját nem lehet másnak neveznünk, mint előttünk gyanús, k é t s z ín ű politikának, amelynek rejtett oly hátsó céljai vannak, melyek szerint szét kell bontani, szét akarja robbantani úgy a Kisgazdapártot, valamint a keresztény pártokat is és ezen pártok romjain fel akarja építeni a régi, úgynevezett mungópártot... " Leghelyesebben tenné Bethlen - írta a hetilap - ha elfogadná Nagyatádi azon álláspontját, hogy az „ egységes párt a Kisgazdapárt programja alapján " alakuljon meg. Ha ezen az alapon nem jönne létre a kormányzóképes párt, akkor oszlassák fel a Házat írták magabiztosan - és tartsanak új választásokat. „Majd a nemzet létrehozza az egységes kormányzó pártot, és pedig bízunk benne, hogy a Kisgazdapárt programja alapján. " Nagyatádi és hívei tudták, hogy Bethlen és a disszidensek nem fogadják el ezt a koncepciót, mert az a rendszer további demokratizálását eredményezte volna, ami az uralkodó osztályok érdekeit sértette. Ezért reménykedtek, hogy amennyiben meg tudják akadályozni Bethlen tervét, akkor más politikus lesz kinevezve miniszterelnöknek, aki a „kormányzópártot úgynevezett pártszövetség alapján állítaná össze. "

2? Ezzel szemben - mint láttuk - Bethlen is kitartott eredeti elképzelése mellett. November 26-án felszólította a különböző pártokban lévő képviselőket, hogy egyénileg csatlakozzanak az általa szervezendő egységes kormányzópárthoz, amelyet azonban mint láttuk - nem nevezett Nemzeti Egység Pártnak. Amennyiben azonban „ hívó szavát" visszautasítanák a képviselők, megfenyegette őket a nemzetgyűlés idő előtti feloszlatásával. Bethlen engedményei és a pártközi értekezlet November 27-én, vasárnap a pártok kiküldött delegációi részletesen megtárgyalták Bethlen programtervezetét, majd külön-külön közölték a bizottságok állásfoglalását a dezignált miniszterelnökkel. A Kisgazdapárt 15-ös bizottsága egész vasárnap a késő esti órákig tanácskozott. Ezen déltől 3 óráig Bethlen is részt vett. A bizottság a miniszterelnök elé 8 pontból álló követelést terjesztett. Ezek között a párt októberben kialakított programjának megfelelően szerepelt a közigazgatás reformja, a kivételes állapotok fokozatos, de sürgős megszüntetése, a munkáskérdés rendezése, a birtokreform sürgős végrehajtása, a drágaság letörése, a választójogi törvény megalkotása, a sajtószabadság helyreállítása és a cenzúra megszüntetése. Ezek tehát jogos és demokratikus követelések voltak. Teljesítésük a rendszer gazdasági, társadalmi és politikai demokratizálását jelentették volna, amely alapján a parasztság mellett a polgárság és a munkásság helyzete is javulhatott volna. Az októberi programhoz képest új követelésük volt a női választójog megszükítése. Az általános és titkos választójoghoz ragaszkodó Nagyatádi és hívei miért álltak elő ezzel a követeléssel? Mert a detronizáció után a legitimisták és a szabad királyválasztók közötti ellentétek megmutatták számukra, hogy az előbbieknek elsősorban a katolikus A Kisgazda, 1921. XI. 27. 1.