Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

SIPOS JÓZSEF NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A MÁSODIK BETHLEN KORMÁNY MEGALAKÍTÁSA* E témával nem foglalkozott érdemben a szakirodalom. A tízkötetes Magyarország története 1976-ban megjelent nyolcadik kötetében például erről csupán a következőt olvashatjuk: „A második királypuccsot követően, 1921. december 3-án a kormány Bethlen közvetlen híveiből alakult újjá. "

1 A nyolcvanas évek közkedvelt egyetemi jegyzete pedig meg sem említette az eseményt. Ugyanakkor az egységes párttal összefüggésben állítja: „A második királypuccs (1921. október 21-30.) sikeres felszámolása után Bethlen - a legitimistáktól és keresztényszocialistáktól való elhatárolódás érdekében - bejelentette, hogy az Egységes Párt létrehozásában a kisgazdapártra támaszkodik. "

1 Romsics Ignác 1991-ben megjelent nagysikerű Bethlen életrajzában már valamivel többet megtudhatunk e témáról. A rangos szerző azt állítja, hogy a detronizáció következtében a legitimista KNEP és a szabad királyválasztó Kisgazdapárt között létrejött erőeltolódás egységes pátalakítással összefüggő „ konzekvenciáit Bethlen egyelőre nem vonta le. Novemberben és december elején még mindig a királypuccs előtti koncepciója lapján folytatta tárgyalásait. November 26-i beszédében az új párt nevét (Nemzeti Egység Párt) is bejelentette. Amennyiben 'hívó szavát' visszautasítanák, kilátásba helyezte a házfeloszlatást. Hogy szavának nagyobb nyomatékot adjon, december 3-án újjá alakított kabinetjéből Nagyatádit egyszerűen kihagyta. A két nagy párt azonban Bethlen minden fenyegetőzése ellenére sem hódolt be, s ez a miniszterelnököt taktikájának megváltoztatására kényszerítette. "

3 Ormos Mária: Magyarország a két háború korában (1914-1945) című 1998-ban kiadott - problémafelvetésekben gazdag - könyve, azonban már szintén nem említi ezt az egységes pártalakítási kísérletet és a második Bethlen kormány létrehozását.

4 E témával Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században című 1999-ben megjelent nagyszerű szintézise sem foglalkozik.

5 A téma kutatását a Soros Alapítvány támogatta, amelyet ezúton is köszönök. 1 Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. Főszerk. Ránki György. Szerk. Hajdú Tibor, Tilkovszky Lóránt. Akadémiai K. Bp., 1976. (a továbbiakban Magyarország története, 1976.) 445. 2 Balogh S. - Izsák L. - Gergely J. - Föglein G.: Magyarország története 1918-1975. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. (a továbbiakban Magyarország története, 1988.) 60. 3 Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Magyarságkutató Intézet. Bp., 1991. (a továbbiakban Romsics, 1991.) 142. 4 Ormos Mária: Magyarország a két háború korában (1914-1945) Csokonai K. [Debrecen] 1998. 101. 5 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris K. Bp., 1999. Témánkhoz lásd 230-234., 589.