Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

E téma összefoglaló művekben való elhanyagolásának oka, hogy Bethlennek erről az egységes pártalakítási kísérletéről és a második kormányának megalakításáról még nem született önálló tanulmány. Ennek feldolgozása nélkül pedig nem érthetőek meg a belpolitikai erőviszonyok: Bethlen ezek megváltoztatására tett erőfeszítései, az egységes pártalakítási kísérletének formája, kudarca és második kormányának koalíciós összetétele. Célunk tehát e bonyolult belpolitikai erőviszonyok eddigieknél részletesebb feltárása, Bethlen ezen egységes pártalakítási kísérletének, illetve Nagyatádi és hívei ezzel szembeni ellenállának, győzelmeiknek és kudarcaiknak bemutatása. A kormány lemondása és a tárgyalások megkezdése A királypuccs leverése és a detronizációs törvény elfogadása következtében a legitimista KNEP és a szabad királyválasztó Kisgazdapárt közötti ellentétek kiéleződtek. Ezt kihasználva - a még felmerülő külpolitikai problémák elsimítása után -, november 14-én Bethlen felajánlotta kormányának lemondását Horthy Miklósnak. A kormányzó a döntést fenntartotta magának és felkérte a miniszterelnököt az ügyek intézésére. A kormányhoz közelálló körök hangsúlyozták: nem válságról van szó, hanem a belpolitikai helyzet tisztázásáról. Bethlen fő törekvése most is az egységes kormánypárt létrehozása volt. Ezt az eredményes kormányzati munka és pártpolitikai-súrlódások kiküszöbölése miatt tartotta szükségesnek. Bethlen most az egységes párt létrehozásában nem kívánt egyik pártra sem támaszkodni, hanem „sajátprogramjának alapján állva, maga köré akarja gyűjteni mindazokat, akik programját helyeslik és azt az ország újjáépítése szempontjából megfelelőnek, és célravezetőnek tartják " Ez lényegében az október 21-én a pécsi beszédében kifejtett program volt, csupán a királykérdésben történtek változások.

6 A Kisgazdapárt újkonzervatív-agrárius szárnya és annak Gömbös csoportja is támogatta Bethlen ezen célkitűzését. Szerintük „teljesen nyilvánvaló, hogy egészséges, nyugodt, a gazdasági és szociális kérdések megoldását célul kitűző kormányzás a mai pártkeretek mellett elképzelhetetlen." A helyzet tisztázása érdekében november 15-én Horthy megkezdte a politikusok meghallgatását. Először: Belitska Sándor honvédelmi minisztert, majd Kenéz Bélát, a nemzetgyűlés alelnökét, Prohászka Ottokárt, gróf Apponyi Albertet, gróf Teleki Pált és Ernszt Sándort, a KNEP egyik vezetőjét fogadta. Bethlen pedig e napon, néhány parlamenten kívüli politikussal folytatott tárgyalásokat. Ez is jelezte elképzeléseinek irányát, azt, hogy új kormányát és a leendő kormánypártot velük együtt szeretné létrehozni. A KNEP-ben este bizalmas értekezletet tartottak és rokonszenvükről biztosították Bethlen új akcióját.

7 Nagyatádi Szabót falujából, Erdöcsokonyáról táviratilag hívták fel Budapestre. Horthy, őt november 17-én fogadta audencián, amely közel egy óráig tartott. Az itt