Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Margócsy József: Kis Margit élete és munkássága (Czóbel Minka életrajzírója)

Zsigmond Ferenccel kialakult kapcsolatáról már többször esett szó, arról is, hogy a szeretett tanár 1934-től, immár nyűgdíjasként Budapesten él magányosan. Sűrűn leveleznek, eleinte afféle romantikus regények stílusában, de ahogy romlik Zsigmond neuraszténiája, mizantrópiája, 1935-re ábrándos kapcsolatuk prózaibbá, egyben éteribbé válik. Margit hálája, rajongása egyre inkább valamilyen gondozó, védőnői szerepben összegződik, ahogy valaki rokonáért, közeli idősebb családtagjáért aggódik. Ezt a szerepet gyakorolja levelezésükben, budapesti látogatásaikor, vagy a nagy ünnepek idején és a nyári nagy vakációban közös szülőföldi tartósabb találkozásaikkor. Ebből a helyzetből érthető, hogy 1936 áprilisában, amikor a Petőfi Társaságban Czóbel Minkáról, szerepléséről Zsigmond a levelében beszámol Margitnak és eléggé kemény szavakkal szemrehányást tesz a nyírségi irodalmároknak, Margit az általánosan megfogalmazott „vádat" magára értelmezi: hogy tudniillik ezt a mulasztást nem másnak, hanem most majd neki kell jóvátenni. Azaz neki lett feladata, hogy Czóbel Minkát megismerje, megismertesse, újabb kori elismertetésében jelentős szerepet vállaljon. II. . 1. Margit eladdig nem ismerte Czóbel Minka nevét, munkásságát. Most: azonnal elkezdi összeszedni, megszerezni a Czóbel-köteteket, nagy lelkesedéssel olvassa, jegyzeteli. Egyre rokonszenvesebb a magányos írónő költészete, a személyéről kialakuló képe. Egyre több rokon vonást fedez fel kettőjük között. Fel kell hát öt keresni otthonában. Jellemző, hogy előbb azonban Kisvárdán és környékén lakó ismerőseihez, volt tanítványaihoz fordul levélben vagy személyes látogatás során: híreket, adatokat, pletykákat szed össze a közeli Anarcs nevezetes családjáról. Költészetéről semmit sem tud meg: a három évtizednél is régebben megjelent köteteket szinte senki sem ismeri. 1936 júniusában bemutatkozik egy postai lapon és előadja látogatási szándékát. Hamarosan megjön a válasz: „ megtisztelő látogatását szívesen elvárom. " Ezt a lapon kapott választ még további nyolc követi: 1936-ból, majd 1941- és 42-ből kelteződik az a kilenc lap, levél, amely megmaradt és jelenleg olvasható Margit hagyatékában. A továbbiakban főleg ezekről lesz szó.

14 Az első, 1936. július 3-i anarcsi látogatásból hazatérve Margit feljegyzi benyomásait egy kis pepita füzetbe: (Füzetek, I. sorozat, 3. füzet.) a kisalakú kockás oldalakra sűrű sorokban írva, a füzet első negyedének vegyes jegyzetei után 71 (!) oldalon folyamatosan számol be élményeiről, majd bizonyára nem sokkal később, további 10 oldalon: „ Utójegyzetek. Séta a kertben " olvasható. 2000 őszén még nem történt meg Kis Margit hagyatékának teljes számbavétele. Jelenleg a következő dátumozása, Minka kezétől származó iratok találhatók, valamennyi Anarcsról keltezve. (Minden bizonnyal több volt, mert vannak megcímzett, lebélyegzett borítékok, amelyekhez nem tartozik levél, stb.) Ezek: lap 1936: VI. 27. - levél 1936. X. 23. - lap 1936. XI. 30. - levél 1941. VI. 18. - lap 1941. X. 3. 1942. IV. 17. - levél 1942. V. 28. - levél (1944) helyesen 1942. VI. 27. - levél 1942. VII. 22. Összesen 3 postai lap és 6 levél = 9 küldemény. (Megmaradt még 2 lev. lap anarcsi 1942. VI. 1-i keltezéssel: ezeken külön-külön köszöni meg Büttner Helén ill. Minka nénje, B. Huszárné, hogy Margit nekik is elküldte doktori disszertációját.