Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Szászi Ferenc: Adatok Szabolcs-Szatmár megye lakosságának Magyarországon és megyén belüli vándorlásához

Az 1 km

2-re eső mezőgazdasági népesség és az 1 km

2 szántó-, kert-, szőlő-, rét- és legelőterületre eső népesség tekintetében a megye az első helyen áll, az 1 km

2 szántó-, kert- és szőlőterületén a népesség számában csak Szolnok megye előzte meg. Az 1 km

2-re eső mezőgazdasági népességben az agrárnépesség sűrűségét 68,1 %-kal vezeti. Egyelőre - a felhozott adataink alapján - vizsgálódásunk korszakhatáráig, 1949-ig, összegzésként azt lehet hangsúlyozni, hogy Szabolcs-Szatmár az ország legnagyobb természetes szaporodású és tényleges növekedésű megyéi közé tartozott. Lakosságának nagy hányada a mezőgazdaságból élt, és az iparban a 19 megye közül a legkisebb arányban tudtak elhelyezkedni. „Általában az jellemző - írja Kiss Albert -, hogy a sűrűségi viszonyszám olyan megyékben a legnagyobb, ahol a mezőgazdasági terület az összterülethez viszonyítva kisebb, és ahol a mezőgazdasági népesség az össznépességen belül viszonylag alacsonyabb. E jellemzőtől eltérően különös helyet foglal el Szabolcs, amely agrárjellegű, és nagyobb népsűrűségű megye. "

?7 A vizsgált megye az iparosodástól csak alig érintett körzetbe tartozott, ahol lényegében a két világháború között és közvetlenül a háború után változatlan kiterjedésű és alig növekvő hozamú mezőgazdasági területre egyre több agrárkereső jutott. A növekvő létszámmal kapcsolatos gond az volt, hogy a mezőgazdasági és ipari fejlődés népességeltartó ereje nem volt párhuzamos a lélekszám emelkedésével. A mezőgazdaságból felszabaduló, az ipari munkára szakképzetlen agrárproletár tömeg átrétegződésére az ipar és az infrastrukturális ágazat lassú fejlődése a háború előtt és a háború után nem adott megfelelő alapot. így a lakosság tömegeinek folyamatosan nagy gondot jelentett az állandó munka hiánya, az alapvető létfeltételek biztosítása. Kiss Albert: Az agrámépességi viszonyok területi alakulása Magyarországon 1880-1960. Demográfia, 1961. IV. évf., 1. sz., 50., 60., 75.