Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Dudás László: A katonák és a görög katolikus egyház kapcsolata a XVIII–XIX. század fordulóján

Az előbbiekkel megegyezően az ún. hálóhelyekbe: az irodába és könyvtárba a tekinte­tes algróf hozzám intézett írásbeli kérelmére néhány újonc beengedhető. Mindezeket aka­ratommal nyilvánítottam ki Lázárevits kulcsárnak. " András püspök továbbra is támogatja a francia háborúban harcolókat. 1795. novem­ber 26-án a következő kéréssel fordul a dorogi főespereshez: 10 „Őexcellenciája, a kancel­lár gróf leküldött leveléből megértve azt, hogy O Szent Felségének a francia háború sze­rencsésfolytatásához, dicsőségesen harcoló hadserege számára az egész Magyar Király­ságból másfél millió pozsonyi mérő zabra van szüksége, ezért Kedv éhségednek ezen fönn­séges parancs végrehajtásához és annak a királyi kegynek a megtartásáért, amelyet a pap­ság és egyházmegyém népe O Szent Fölsége előtt már ismételten is kiérdemelt, ezért Fő­esperességed számára minél gyorsabb közlésre ezeket adom tudtul: 1. Mindegyikparóchus a saját és filiális híveit akár a templomban, akár előtte magához hivatván elégségesen oktassa ki, és arra buzdítsa, hogy a jelen hadi szükségben a megkívánt zabot önkéntesen jóakaratúan, tehetségéhez mérten amennyire házi gazdasági megengedi, gyűjtse össze, és mikor a kilenc megye által kiküldött gyűjtő megjelenik, adják meg. " A továbbiakban a püspök említést tesz az 1793-94-ben összegyűjtött 1578 rénus fo­rintról, amelyet a papságtól kapott. Ezt is hadi célra fordítja. Nincs korlátozva egyik pa­róchus sem, hogy ezenfelül a hívei gyűjtéséhez ő is adjon zabot. 1798. december 15-én József nádor levélben fordult Kricsfalusy János dorogi főespe­reshez is a következő kéréssel: 11 ,^4zon homályos fellegek, mellyek az óhajtott Békesség­nek sugarait árnyékba borították, még mind eddig el nem szélljesztethethetvén, és az Or­szágok dolgainak állapottyok megint a háború, és tsendesség között függőbe hozattatván; valamint az egész Monarchiának bátorsága, és következésképpen a mi édes Hazánknak meg-maradása is, ... azt kivánnyák a környúlállások, hogy Magyar Országból 1,500,000 mérő Zab, úgymint 900,000 azon seregnek számára, melly eddig a Rajna mellett álla, 600,000 pedig az Olasz Országban táborozó népnek számára, a ő Felsége akármelly hiv Jobbágyainak, s kedves Hazánk igaz fiainak jó szántából adattass ék, és azon Vármegyék által, a'mellyeknek kebelében laknak, a' Királyi Elésházakba szállíttassék. ...az említett másfél millió mérő zabnak az én gondviselésemre bízott N. Szathmár Vármegyére esendő részét, ezen Vármegyében lévő Birtokaihoz, 's tehetségéhez képest segítségével pótolni, és az illyetén szép példájával, a' szomszédjait is ne sajnállya, meg emlékeztetvén ez által őket is azon természeti szeretetre, mellyel mind önnön magokhoz, mind édes Hazájokhoz viseltetnek." S a hosszú háború alatt a kérések nem szűnnek meg a hívek felé. Kutka János munká­csi helynök így fordul 1812. augusztus 15-én Bányay Antal dorogi főespereshez. 12 „...a mostani körülmények között, amikor a franciák és oroszok között a háború valósággal kitört, a mi fönnséges udvarunk, a francia császárral létrejött szerződés erejében megha­tározott számú katonai segédcsapatokat köteles szolgáltatni, ennek következtében ... a hűség és kegyelet bizonyítékául három dolog kell: katonai újoncok állítása, ugyancsak lo­vak állítása a lovas hadseregbe, a magyar bor adományozása úgy a táborokban, mint a kórházakban a katonák felüdítésére. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom