Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Novák Veronika: Roma oklevelek és kiváltságlevelek az Esterházy család levéltárában

romákat megfogja és megbüntesse. Esterházy Péter oklevelével tisztségviselőinek megparancsolta, hogy amennyiben a vajda alá tartozó romákat valaki háborgatná, kötelesek azokat védelmezni. Az oklevélben Barják Ferenc neve helyén előbb Oláh István neve állt, ez azonban gondosan ki volt törölve. Ugyanezen vajda számára 1720-ban is adott ki Esterházy Ferenc tartalmában az előbbivel megegyező oklevelet Galántán.

14 Mindkét oklevelet papírra írták. Az 1720-ban kelt oklevélben az intitulációt tartalmazó sorokat nagy betűvel írták. Mindkét oklevél Esterházy Ferenc címeres pecsétjével és sajátkezű aláírásával volt hitelesítve. Ugyancsak Esterházy Ferenc adta ki a Kovács Gyurka vajdaságát igazoló oklevelet 1719-ben.

15 A vajda hatásköre ebben nem az uradalomra, hanem Fehér megyére vonatkozik. Mint főispán felszólította a megye nemeseit, hogy a vajdát romáival együtt engedjék szabadon utazni, hogy végezhessék a kovácsolás mesterségét. Hasonló szabadságot adott Esterházy Ferenc Fejér megye főispánja, Csesznek ura Sónaj Mártony hadnagynak, s az ő vajdasága alá tartozó romáknak.

16 Felszólította a várkapitányokat, Győr tartomány falusi és városi bíráit, hogy a számukra a szabad kovácsolást és egyéb szokásos mesterségeik űzését biztosítsák. Az oklevél 1723. április 20-án kelt. Esterházy Ferenc 1723. augusztus 30-án adott ki hasonló tartalmú oklevelet

17 Horváth Ferencnek is, aki már nagyapja, Esterházy Dániel és apja, Esterházy János idejében a család védelmében állt, és romáival a galántai kastélyhoz tartoztak. Az oklevélben megemlíti a kiadó, hogy korábbi protectionális oklevelei a zűrzavaros időkben elvesztek. Ezen okból kifolyólag adta ki tehát levelét Horváth Ferencnek és fiainak: Horváth Gyurkának és Horváth Marczinak, Bihari Gyurkának, Vörös Gyurkának és Vörös Miklósnak. Az oklevél egykorú másolatban maradt fenn. Az eredetit és a másolatot is Esterházy Ferenc sajátkezű aláírásával hitelesítette. 1740. július 25-én ugyancsak Esterházy Ferenc adta ki az általunk ismert legkésőbbi vajda kinevezésére vonatkozó oklevelet.

111 Mint Fejér megye főispánja és Csesznek ura, Kuti János vajdává tételét adta vele tudomásul, felszólítva a nemeseket, a városok és falvak elöljáróit, hogy a vajdát romáival együtt engedjék szabadon lakni és tegyék lehetővé számukra, hogy a kovácsolást és cserélést szabadon gyakorolhassák. Ugyanakkor megparancsolta a romáknak, hogy vajdájukat kellőképpen becsüljék és tőle mindenben függjenek. Ez az oklevél is csak egykorú másolatban maradt ránk. Tartalmával az eddig bemutatott oklevelektől teljesen eltér az Esterházy Ferenc által 1751. november 20-án kiadott oklevél.

19 Ezzel az oklevéllel Galántai Esterházy Ferenc Fraknó, Sempte, Gesztes, Devecser, Pápa és Ugocsa ura, borsodi főispán, a Dunántúl generálisa Bakos Ferencet, Bakos Jánost, Bakos Laczkót, Baromy Lászlót és Tinka Lászlót minden jobbágykötelességtől mentesíti és felszabadítja őket és udvari muzsikusaivá nevezi őket ki. Viszonzásul kötelességüket is megfogalmazta, ami abból állt, hogy őt és utódait zenéjükkel szórakoztassák Tallóson és másutt is, ahol erre őket megkérik. 14 Az oklevél közölve az 1. számú melléklet alatt. 15 Thaly, 1883. 576-577. 16 Uo. 577. 17 Uo. 577-578. 18 Uo. 578. 19 A kiváltságlevél szövege a 2. számú mellékletben.