Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Írások és emberek - Novák Veronika: Roma oklevelek és kiváltságlevelek az Esterházy család levéltárában
teljesen megegyzőt. 8 Utódaikat, de cselédeiket is oltalma alá véve tudatta, hogy Vörös Mihályt vajdává választotta. Ezt az oklevelet is hártyára írták és hasonlóan az előbbihez, szintén gazdagon díszítették. Az írt szöveget itt teljesen körülveszi a virágdíszítés, sőt az Esterházy család festett címere is megtalálható a díszítésben. Az első sor betűi arany, a második sor betűi piros, a harmadik sor betűi, valamint a vajda és a többi roma nevei zöld színnel vannak festve. Ugyancsak Esterházy Ferenc adta ki a további ismert roma oklevelet is, 1698. május 10-én Szent Ábrahámban. 9 Ezzel az oklevéllel a már két ízben említett Vörös Mihálynak és fiainak Mihóknak és Ferencnek, valamint Kovács Mártonnak, Sipos Ferencnek, Vörös Jánosnak, Sárközy Jánosnak és Mihóknak, Horváth Jánosnak, Váczy Mártonnak szabadságot adván megengedte, hogy az említettek bármely birtokán szabadon utazhassanak és mulathassanak. Érdekes, hogy Esterházy Ferenc oklevelében magparancsolja, hogy a birtokán élő minden roma ismerje el Vörös Mihály vajdaságát, aki már öregapja, Esterházy Dániel és apja, Esterházy János alatt is vajda volt. A romák számára a már említett szabad utazást, mulatozást igyekezett nemcsak a saját birtokain biztosítani, hanem erre kéri levelével a többi birtokost is, akiknek ezért viszontszolgáltatást ígér. Az oklevél azt is említi, hogy az előző kiadott protectionális levelek elvesztek. 10 A papírra írt oklevelet Esterházy Ferenc sajátkezűleg írta alá és gyürüspecsétjével hitelesítette. Az oklevél egyszerű, egykorú másolatban is fennmaradt. 1711. szeptember 28-án adta ki Esterházy Ferenc, Csesznek ura és Fejér megye főispánja Pápai Mihály vajdává való megválasztásáról szóló oklevelét." Vele kötelezte a vajdát, hogy romáival együtt rendesen fogja magát viselni, aminek fejében felszólította tisztviselőit, hogy a vajdát a hozzá tartozó romákkal együtt hagyják szabadon dolgozni, lakni és tegyék lehetővé számukra, hogy a „kovácsolás és a cserélés" mesterségét szabadon űzhessék. Az oklevelet parírra írták és gyűrűspecséttel volt hitelesítve. Az oklevélen már nincs virágdíszítés, de külön borítékot készítettek hozzá, amely virágokkal gazdagon díszített. Az Esterházy család további tagjának, Péternek az oklevele 1717-ben kelt Galántán. 12 Barják Ferenc 13 vajdának szól, akit újonnan választott a földesúr vajdának. Számára és romái számára megengedte, hogy a surányi és beckói uradalmában szabadon lakhassanak és kovácsolhassanak, valamint cserélgessenek. Ugyanakkor kötelezte őket, hogy a kovácsolás mellett a szénagyűjtésben is segítsenek, vagy ha ott nem volna rájuk szüksége, 12 forintot kötelesek neki segítség fejében fizetni. Kocsijaikkal és lovaikkal a földesúr szüksége szerint fuvarozni is kötelesek voltak. Minden sátortól Szent György és Szent Mihály napján egy-egy rénes forintot fizettek és további adóként minden sátor után egy font borsót is kellett adniuk. A vajdának megengedte, hogy a szökevény 8 Uo. 571-572. 9 A település Galánta szomszédságában található. Az oklevelet lásd Thaly, 1883. 572-573. 10 Valószínűleg előkerültek, hiszen kettőt közülük ismerünk. " Thaly, 1883. 573-574. 12 Uo. 574-576. 13 Minden bizonnyal ugyanazon személyről van szó, akit egy későbbi oklevél Banyák Ferencnek ír. Lásd az 1. számú mellékletet.
