Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Szakály Sándor: Trianontól Párizsig (Magyarország lehetőségek és kényszerek között, 1920–1947

SZAKÁLY SÁNDOR TRIANONTÓL PÁRIZSIG (Magyarország lehetőségek és kényszerek között 1920-1947) Az I. világháború a Magyar Királyság, mint az Osztrák-Magyar Monarchia társországa számára, 1918. november 3-án befejeződött. A Padovában aláírt fegyverszüneti egyezmény beszűntette az ellenségeskedéseket, de sajátos olasz értelmezése eredményeként a monarchia hadseregeinek katonái közül tízezrek kerültek hadifogságba.

1 A fegyverszüneti egyezmény megkötése előtt néhány nappal, 1918. október 31-én Budapesten győzött az ún. „őszirózsás forradalom" és Károlyi Mihály gróf vezetésével új kormány alakult. Az uralkodó, IV. Károly magyar király lemondott jogai gyakorlásáról - így gyakorlatilag a magyar trónról is -, a különböző nemzeti tanácsok - román, délszláv, rutén, tót - pedig kimondták a Magyarországtól való elszakadást. Az országban forradalmi hangulat, nyersanyaghiány, káosz és az elszabadult indulatok uralkodtak. A hatalom gyakorlatilag képtelen volt érvényesíteni a központi akaratot. 1919. március 21-én a helyzet reménytelenségét látva Károlyi Mihály - aki akkor már a népköztársaság elnöke volt - erős kommunista-szociáldemokrata nyomásra lemondott és átadta a hatalmat a bolsevik mintára kormányozni szándékozó magyarországi kommunistáknak és a velük együttműködni hajlandó szociáldemokrata politikusoknak.

2 A magyar köztudatban csak Kun Béla nevével fémjelzett magyarországi Tanácsköztársaság a társadalom teljes átalakítását tűzte ki céljául. Szembefordult az egyházakkal, megváltoztatta a tulajdonviszonyokat - államosította a földbirtokokat és a gyárakat, üzemeket -, megszűntette a többpártrendszert, stb. Ugyanakkor a szomszédos államok katonai támadásával szemben is megpróbált hatékony ellenállást kifejteni. A Károlyi-féle időszak alatt szinte teljesen szétesett hadsereg helyett sorozott Vörös Hadsereget hozott létre és 1919 május-júniusában az a hadsereg jelentős sikereket is ért el, de annak 1 Az összeomlásról és a fegyverszünet kérdéséről számos munka jelent már meg ezidáig. Itt két műre, illetve vonatkozó részeire utalnék: Siklós András: A Habsburg-birodalom felbomlása 1918. Bp., 1987. Kossuth Könyvkiadó.; - Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918-1920. Bp., 1983. Kossuth Könyvkiadó. Ormos könyve 26-74. oldalán foglalkozik részletesebben a fegyverszünet kérdésével. 2 A lemondás körülményeiről és a kialakult helyzetről Károlyi Mihály emlékirata nyújt személyes információkat, természetesen szubjektív megközelítésben. Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül. Bp., 1977. Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó. Második kiadás. 185-191.