Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Bene János: Nyíregyháza román megszállása 1919–20-ban

Róth Samu vendéglőst, mert egy románnak adott borért annak árát követelte, megverték. .. A rendőrségi épületben a parancsnoki szoba ablakát belőtték... Tűzbiztonság érdekében, ha a színházban szivarozó román katonákat figyelmeztetik, azokat megverik. Rendőrtiszteket, mert a tulajdonjog megvédésében szót emeltek, puskatussal bántalmazták. A tanyákon mindennap lovas szekeret, aprómarhát, tehenet és disznót lopnak a fegyveres román katonák. Minden tiszt saját szobájának berendezésére bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat rekviráltat és azt elutazásakor, minden esetben magával viszi. Kovács András házába egy este több katona bement, a háziakat kizavarta és ők ültek a már megterített asztalhoz. A Korona vendéglőben a pincért, mert a részeg katonáknak több italt nem adott elég gyorsan és pénzt kért, nyakon szúrták... Tegnapi napon a közraktárt törték fel, az ott poszton álló rendőrt súlyosan elverték, mikor segítségért szaladt, utána lőttek... Ugyancsak tegnap éjjel Nagy Lajos levéltárnokról húzták le a kabátot... "

n Az év utolsó napján a város hadifogolytáborában (a barakktáborban) őrzött mintegy 5000 vöröskatonából, akik elsősorban a Székely Hadosztály katonái voltak, 35-en alagutat ásva maguknak, megszöktek. Frunzescu alezredes dühöngött. 3. számú rendeletében, mely 1920. január 6-án jelent meg a Nyírvidékben és az utcákon felrótta a magyar nemzetnek, hogy az „ a bolsevizmus uralomnak fájdalmait bizonyára még nem felejtette el, mikor nem volt semmi tiszteletben tartva, ezen fájdalmas és szomorú emlékezetű uralomtól való megszabadulás csak egyedül a román király hadseregének köszönhető. A román Királyi hadsereg a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével helyreállította a rendet, és mindenkinek megadta a lehetőséget, hogy nyugodtan élvezhesse a békesség áldásait otthonában és családjában, ellenben mindazokat kik a volt magyar vörös hadsereget alkották - foglyul ejtette és fogolytáborba helyezte el őket. " Ezek után felszólította a helybeli lakosságot, a csendőrséget és a rendőrséget, hogy a még bizonyára a városban vagy a környéken bujkáló vöröskatonákat 48 órán belül kerítsék elő, ha nem, „úgy a város lakossága, valamint képviselete a törvény következményeit fogják elviselni. "

24 Bencs Kálmán polgármester a román megszállás utolsó idejéről szóló jelentésében még azt is hozzáfűzte, hogy ezután Frunzescu alezredes a városra 500.000 korona bünte-. tést rótt ki, őt 15 napra állásából felfüggesztette, Kiss Sándor rendőrkapitányt és Buday János csendőrszázadost egyhavi fizetésükre megbüntette, s mindettől csak a debreceni Szabolcsvármegye alispánjának jelentése. Nyíregyháza, 1920. 124-127. JAM. Tört. dok. 67.390. 1. 5. (A hadifoglyok számát kissé túlzásnak érezzük. A Nyírvidék 1920. február 10-iki száma arról tudósít ugyanis, hogy 6-án és 7-én bocsátották el a városból a vörös hadifoglyokat, mintegy 800 főt, akik a csendőrség felügyelete mellett rendben elhagyták a várost.)