Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Változás és folytonosság - Bene János: Nyíregyháza román megszállása 1919–20-ban
román zónaparancsnokság utasítására állt el. 25 Frunzescu a legkeményebb szigorral igyekezett a rendet fenntartani, minden társas összejövetelt megtiltott, még a városi képviselőtestület ülését is, így az csak 1920. március 19-én, a román kivonulás után ült össze abban az évben először. A mind inkább romló viszonyra jellemző, hogy a megszálló parancsnokság még januárban eltávolította Ujfalussy Dezső főispánt, mert ő nem volt tovább hajlandó együttműködni a románokkal, s helyébe Rónay Jenő bankigazgatót nevezték ki prefektusnak, aki viszont el sem foglalta hivatalát. Ugyanakkor Joan Cizmas tábori lelkész kapitány, a helyi cenzúra vezetője egyre szigorúbb rendeletekkel próbálta elejét venni a mind jobban feléledő levelezésnek, a szaporodó - és be nem jelentett - színház-, moziműsoroknak: „A román királyi cenzúra hivataltól. 2. sz. Működésem ideje alatt több szabálytalanságot tapasztaltam, mely szabálytalanságok részint megnehezítik a cenzúra hivatalt, részint megakadályozzák a postaforgalom gyors lebonyolítását. A további szabálytalanságok és kellemetlenségek kikerülése végett újból felhívom a közönséget valamint az összes hivatalokat a következő szabályok pontos betartására: 1. A fennálló katonai rendeletek értelmében ugy a hív. mint a magán jellegű levelek csak nyitva adhatók fel postára. 2. A levél feladójának - pontos olvasható neve és lakása a levélboriték hátlapján feltüntetendő. 3. Névtelen leveleket feladni büntetés terhe alatt tilos. 4. A privát-jellegü levelek 2 oldalnál nagyobb tartalmúak nem lehetnek, - nagyobb tartalmú leveleket vagy táviratokat a cenzúra nem továbbit. 5. Minden magán vagy hiv. jellegű hirdetmény, falragasz román és magyar nyelven nyomtatandó. 6. Minden nyilvános helyiségben előadandó műsor mozi vagy színházi előadás, vagy beszéd csak előzetes cenzurálás után engedélyezhető. 7. A helybeli és vidéki nyomdák figyelmeztetnek, hogy cenzurálás nélkül, semmiféle néven nevezendő nyomtatványt, meghívót stb. nem szabad kinyomtatni. " 26 1920. január 12-én Frunzescu alezredes úgy is mint a vármegye katonai kormánybiztosa, úgy is mint Nyíregyháza helyőrségparancsnoka 4. számú rendeletében tudatta, hogy bár előzőleg felszólította a lakosságot a telefonok és lőfegyverek bejelentésére és beszolgáltatására „ - mindezek dacára újabbi időben Elekes László demecseri lakosnál egy telefon, Klein Ignác nyíregyházi lakosnál pedig egy Manlicher-fegyver találtatott. Mindkettő tudta, hogy az illető rendelet kihágásáért katonai hadbíróság elé kerül, mindenféle néven nevezendő eszközhöz folyamodott, hátha sikerül a reájuk várandó büntetés terhe alól felszabadulni... Ennélfogva mi: Frunzescu alezredes, Szabolcsvármegye kormánybiztosa és Nyíregyháza helyőrség parancsnoka, következőket rendelem el: 1. Akiknek birtokában még telefon vagy bárminemű fegyver van, azokat az illetékes térparancsnokságoknak azonnal bejelenteni és beszolgáltatni kötelesek és ezeket a térparancsnokságok nyilvántartásba és raktárba helyezik el. 2. Mindazok, kik vadászati fegyver-engedéllyel bírnak és vadászati fegyverük van, a vadászati engedélyüket bemutatni kötelesek, bebizonyítani tartoznak, hogy miféle fegyvernem birtokában vannak, mert magától értetődik, hogy vadászati fegyver alatt sem karabin (karabély - B. J.), sem pedig katonai lőfegyver értendő, hanem 1 vagy 2 csövű vadász-fegyver. 3. Epp a magyar 25 SZSZBML, V. B. 181. jkv. 1920. március 19. 2. sz. 26 Nyírvidék, 1920. január 10. 1.
