Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Változás és folytonosság - Takács Tibor: A nyíregyházi képviselőtestület választott tagjai (1902–1939)
Egyesületének elnökét, Lányi Dezső gyógyszerészt, Lichtmann Lukács Vilmos kereskedőt stb. 4 " Ennél mégis fontosabb, hogy a társadalom különböző csoportjai milyen súllyal vettek részt a képviselőtestületben, illetve ennek mi az üzenete, jelentősége. így megállapítható, hogy a többség a hagyományos, mondhatni „törzsökös" polgárságot - gazdákat, iparosokat, városi tisztviselőket, részben ügyvédeket - képviselte, igaz 1929 után az „idegenek" - állami tisztviselők, különösen a repatriáltak - súlya jelentősen megnőtt. ##* A foglalkozási megoszlás által kirajzolódott képet jól kiegészíti a választott képviselet felekezeti összetételének a vizsgálata. A lehetőségeket persze behatárolja, hogy igen magas azoknak a személyeknek az aránya, akiknek a vallásáról nincsenek adatok, ezért a közölt számok minden esetben az ismert vallásúakra vonatkoznak (ez egy-egy évben a képviselők 80-95 %-át jelenti). A legtöbben minden évben az evangélikusok közül kerültek ki, arányuk - az 1929-1933 közötti választásoktól eltekintve - mindvégig 50 % felett alakult, és az is előfordult (1902-ben), hogy a képviselők háromnegyede lutheránus volt. A reformátusok aránya 10 és 20 % között mozgott, olykor túl is lépve azt. A római katolikusok súlya közel azonos volt a reformátusokéval, ám számuk sokkal kiegyensúlyozatlanabbul alakult: 1905-ben egy, 1908-ban viszont tizenegy képviselőjüket választották meg, és a későbbiekben is nagy volt az ingadozás. Általában véve persze elmondható, hogy részvételük némileg növekvő tendenciát mutatott. Az izraelita vallású képviselők aránya kezdetben 3-7 % között mozgott, 1917-ben azonban hirtelen 15 %ra ugrott. A két háború között a választottaknak mintegy a tizede volt zsidó, egészen 1939-ig, amikor - a korabeli viszonyokat ismerve egyáltalán nem meglepő módon senki sem került be közülük a képviselőtestületbe. Felekezeti szempontból a legkisebb csoportot a görög katolikusok alkották: első képviselőjük (a vizsgált időszakban) csak 1908-ban jelent meg, ám részvételük egészen 1929-ig elenyésző. A harmincas években a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt a súlyuk, ám arányuk még ekkor sem érte el egy-egy évben a 10 %-ot. Nyíregyháza népességének felekezeti viszonyait tekintve 41 a legnagyobb csoportot itt is az evangélikusok alkották, ám arányuk folyamatosan csökkent az 1900-as 45 %-ról az 1941 -es 31 %-ra. Ezzel szemben a római katolikusok térnyerése figyelhető meg: míg a századfordulón a népesség negyede, addig a negyvenes évek elején már 30 %-a volt római katolikus, ráadásul ekkorra a város belterületén a legnagyobb felekezet lett. A reformátusok aránya is hasonló mértékben nőtt a huszadik század első felében, 10-ről 16 %ra. Sajátosan alakult az izraeliták száma: 1920-ig 9-ről 12 %-ra nőtt, ezt követően azonban 8 %-ra csökkent. Ezeket figyelembe véve megállapítható, hogy az evangélikusok messze felülreprezentáltak, a katolikusok viszont mélyen alulképviseltek voltak a választott képviselők között (és a század első évtizedeiben ugyanez mondható el a A meg nem választott ellenzékiek neveit a szavazás eredményével közli: Nyírvidék, 1931. január 17. (rendkívüli kiadás) 1. 41 Mivel a választópolgárság vallási összetételéről nem állnak rendelkezésre források, ezért a választott képviselet összetételét csupán a város egészéhez tudom viszonyítani.
