Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Takács Tibor: A nyíregyházi képviselőtestület választott tagjai (1902–1939)

is 45 %-a a föld révén szavazott, addig a megválasztott képviselők közötti arányuk ettől messze elmaradt, és csak 1911-ben közelítették azt meg. Ezzel szemben az értelmiség a választhatók közötti 10-12 %-os arányával szemben a választásokon ennél sokszor kétszer, sőt háromszor nagyobb képviselethez jutott. A fontosabb tendenciákat ezek az adatok is mutatják. A képviselőtestület választott felének a városi társadalom, de akár a választópolgárság összetételétől való eltérését persze nem szabad túlértékelni, ezeknek nem feltétlenül kell megfelelniük egymásnak, hiszen vannak a vezetésre - hagyományaik vagy képzettségük, tanultságuk révén - „hivatott" elemek. Az eltérések mindenesetre jelzik azt, hogy a létszámukhoz mérten mely társadalmi csoportok kívántak bekapcsolódni a helyi vezetésbe, és kiknek sikerült is ez. A foglalkozási csoportok arányának a megítélésében számításba kell venni a virilis tagok közötti arányukat is, hiszen a tapasztalatok is azt mutatták, hogy a virilis jogon bekerült és a választott képviselők között nagyon kicsi az átfedés, azaz a nagyadózók csak ritkán vállalkoztak választási megmérettetésre. Az értelmiségiek számára az adókétszerezés jelentősen megnövelte a bejutás lehetőségét, így viszonylag sokan - éppen a leggazdagabbak, legbefolyásosabbak - virilis tagok lettek, ráadásul az intézmények és az özvegyek megbízottai is többnyire közülük kerültek ki. A szervezésre pozíciója révén alkalmas városi tisztviselők pedig hivataluknál fogva testületi tagok voltak. Ezek némileg magyarázatot adhatnak az intelligencia század eleji passzivitására. A leggazdagabb kereskedők, akik ráadásul a szervezésre hivatott érdekképviseletek vezetését is uralták, adójuk után már testületi tagok voltak.

15 Ugyancsak jelentős arányban képviseltették magukat a legnagyobb adófizetők között - főleg a két háború közötti időben - a házbirtokosok is. Ezzel szemben az iparosok, majd egyre inkább a gazdák számára is, a képviselőtestületbe való bejutás egyetlen útját a választott tagság jelentette, adójuk révén csak kevesen kerülhettek be közülük. A különböző társadalmi rétegek képviseletében mindamellett nem kis mértékben a választásokon való részvételük, szervezettségük, általában az érdekérvényesítő képességük függvényében alakult ki. A század eleji megfigyelők szerint az iparosság és a gazda-osztály volt a legszervezettebb, míg a kereskedők és a „honoratior-osztály" még az érdeklődés jeleit sem mutatták.

16 A két háború között választásoknak hivatalos részről való szervezése egyértelműen az értelmiség érvényesülését segítette elő, a nacionalista színezetű széles „polgári" egységben elsősorban az „intelligencia" törekvései valósultak meg. *** ,y4 tirpák embert öregségére, mikor bejön a városba, várja a gazdakör, társasélet, pihenés, ő ezek helyett szívesen beleszól a város dolgaiba, képviselőtestületi tag lesz. A régi képviselőtestület majdnem teljes egészében a föld népét foglalta magába, később az 15 A Kereskedők és Gazdák Körének elnöke, alelnökei, és több más vezetőségi tagja is legtöbb adófizetés címén volt tagja a városi képviselőtestületnek. (A Kör vezetőségének névsora 1911böl: Klein, é.n. 68.; 1926-ból: Vertse, é.n. 94.) 16 Városi párt. Nyírvidék, 1915. február 11. 1.