Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Takács Tibor: A nyíregyházi képviselőtestület választott tagjai (1902–1939)

A választott képviselők foglalkozási megoszlása a két világháború között *" 1929 1931 1933 1936 1939 összesen gazda 12 12 6 6 10 46 földbirtokos 2 2 1 1 0 6 iparos 8 7 3 4 5 27 kereskedő 2 1 1 1 0 5 hb, nagykereskedő 1 1 0 1 0 3 ügyvéd 10 10 3 4 3 30 orvos 1 1 1 0 0 3 gyógyszerész 0 1 1 1 1 4 tanár, tanító 1 1 0 2 2 6 egyházak papjai 6 7 1 6 2 22 köztisztviselő 10 10 6 0 3 29 magántisztviselő 1 2 3 1 0 7 nyugalmazott tiszt 1 1 1 1 1 5 munkás 0 0 1 0 0 1 ismeretlen 1 0 0 0 1 2 56 56 28 28 28 196 Ezen számok és arányok megítélésekor természetesen figyelembe kell venni azt, hogy az egyes foglalkozási csoportok milyen körből kerültek ki. Nem meglepő például a több ezres gazda- és iparostársadalom nagyszámú képviselője, ugyanakkor például a század elején 50, a két háború között 75 fős nyíregyházi ügyvédi kar képviselete messze meghaladta a kereskedőkét, akiknek a létszáma a városban több száz volt, a harmincas években pedig már a kétezret is elérte. Pontos arányokat természetesen nem tudunk meghatározni. Gondot jelent például, hogy a népszámlálások kategória-rendszere a fentiektől eltér, így a választott képviselet megoszlását csak bizonyos korlátok között hasonlíthatjuk össze a város lakosságának foglalkozási megoszlásával. Általában megállapítható, hogy a mezőgazdaság, és kisebb mértékben a kereskedelem alul-, a közszolgálat és szabadfoglalkozású réteg viszont felülreprezentált, míg az ipar választott képviseleti aránya a század elején meghaladta a népességbeli arányokat, a harmincas években viszont nagyjából megfelelt annak. Az összevetés azonban problematikus azért is, mert a képviselőket nem általános választójog alapján választották, így sokkal célravezetőbb volna a választókkal való összehasonlítás. Ugyanakkor nem ismerjük a választópolgárság társadalmi összetételét sem, csupán arról a körről lehet hozzávetőleges képünk kizárólag a dualizmus idején, akik az országgyűlési választójog birtokában választhatók voltak. Ennek alapján is csupán az állapítható meg, hogy míg a potenciális helyi képviselőknek a fele, és még a tízes évek elején Az egy évben két kerületben is megválasztottak adatai kétszer szerepelnek.