Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Miből váltakozott meg földesuraitól Nyíregyháza? (A város és városiak vagyonképessége a XIX. század elején)

A megváltakozás szempontjából érdemes figyelmet fordítani a főként Felvidékről beván­dorolt iparosokra is, akik között többen különböző privilégiumokkal bíró városokból jöttek, ill. vándorlásuk során világlátott emberekké válva „tovább láttak" a település határánál. 5 A betelepítésnek és az azt követő folyamatos bevándorlásnak köszönhetően 1786-ban, amikor mezővárosi jogállást nyert a település, a lakosságszám meghaladta a hétezer főt. 6 A számbeli növekedés mellett mindinkább megfigyelhető az anyagi tehetősség növekedése is: élénkült az ingatlanok belső adásvétele, valamint a 4 országos és egy hetivásár forgalma. A so­kadalmakon az 1760-as évektől a város által bérelt pusztákon legeltetett állatok, ill. a szálláso­kon és a város által kiosztott földeken termelt gabonafélék cserélődtek el csizmára, ruhára, szerszámra stb. A szállásföldhöz sem öröklés, sem szabad adás-vevés útján nem jutók többsé­ge pedig az 1770-es évektől több helyen is kiosztásra kerülő szőlöföldekből pénzelhetett. A saját gazdaság műveléséhez és növeléséhez nagy segítséget jelentett, hogy a földesurak­nak majorsága itt nem volt, így nem tartottak igényt a legnagyobb terhet jelentő robotra. A te­lepítési pátensnek és az 1757-től kelt szerződéseknek köszönhetően a terhek sem voltak elvi­selhetetlenek, gazdálkodást gátlóak. A földesúrnak ugyanis minden gazda fejenként csupán 1 aranyat fizetett, más szolgálattal nem tartozott. A betelepítést követő 3 szabad év letelte után — a többi településhez hasonlóan -— Nyíregyháza is, mint a többi település, a vármegye szük­ségleteinek fedezésére kivetett háziadót, ill. a hadiadót fizetett, és katonatartással tartozott. Az állami terheket az elöljáróság minden lakosra vagyonarányosan vetette ki. A lakosok egyéni gyarapodása mellett a közösség is élhetett a korabeli gazdasági lehetősé­gekkel. A telepítési szerződés biztosította a communitast arról, hogy a szabad évek után a föl­desurak itteni haszonvételeit árendálhatják. Az 1757-es contractus évi 2000 rénes forintért nemcsak bérbe adta a benefíciumokat, hanem biztosítékot is nyújtott arra, hogy ez a város ke­zében is marad: „sem zsidó, sem más, vélek egyben nem férhető kereskedő vagy másféle lakos közikbe nem elegyíttetik, hanem természetéhez és szokásokhoz illő móddal engedtetik meg a magok administratioja... " 7 A betelepülés utáni szerződések révén széles körű autonómiával élhetett az alakuló pa­rasztcommunitas: a földesurak és a közösség jelöltjeiből évente fő- és albírót, valamint esküd­teket választhattak a lakosok. A bérbe vett haszonvételek kezelését is a lakosok közül válasz­tott tisztségviselőkre bízták: az 1754-től árendált malom felügyelője a malombíró lett, az 1772-ben felállított serház ügyeit a sáfár, a mészárszékekét a székgazda, az 1788-tól mind szé­lesebb körűvé váló vásárokkal kapcsolatos teendőket pedig a vásárbíró látta el. A bérelt pusz­tákon a város rendeleteinek betartásáról a pusztagazda gondoskodott. Az 1786-tól mezőváros­sá váló település számára a legnagyobb bevételt a borbíró által felügyelt kocsmáitatás jelentet­te. A közösség írásbeli ügyeit az újratelepítéstől kezdve a nótárius intézte. A tisztségviselők, akik gazdaságukat hagyták oda a köz ügyeinek intézése miatt, természet­beli járandóság mellett a városi konyhán ellátást kaptak, továbbá részleges mentességet nyer­tek az adózás, a katonatartás és a hetiszeres szolgálat alól. 1818-ban, amikor megszüntették a 5 Kujbusné Mecsei Éva: Pusztuló faluból virágzó mezőváros (Migrációs okok és lehetőségek Nyíregy­házán a XVIII. század második felében). In: Migráció. Szerk. Illés Sándor - Tóth Pál Péter. Bp., 1998. 37-39. 6 Dányi Dezső - Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás. Bp., 1960. 7 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), V. A. 101/f. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Várossal kötött szerződések, (a továbbiakban V. A. 101/f.) 37/37. 1757:8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom