Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Miből váltakozott meg földesuraitól Nyíregyháza? (A város és városiak vagyonképessége a XIX. század elején)

Házzal bíró lakosok száma 1824-ben Gazda Kézműves Zsellér Összesen 1 háza van 1346 220 1566 Házrésze van 283 19 292 Szállásfölddel bíró lakosok száma 1824-ben Gazda Kézműves Zsellér Összese/? 1 kötélaljtól kisebb 35 1 19 55 1 kötélalj 206 4 90 300 1-2 kötélalj 87 19 106 2 kötélalj 269 31 300 2-3 kötélalj 24 4 28 3 kötélalj 65 1 1 67 3-4 kötélalj 6 6 4 kötélalj 42 42 4 kötélaljtól több 15 15 A szőlőbirtokosok száma 1824-ben Szőlöfc'Ulek nagysága Ószőlőben Újszőlőben Kisteleken Kőiájban Kin Oroson l

A nyilas 59 42 61 206 75 288 1 nyilas 44 22 22 116 76 172 1 '/2 nyilas 18 6 4 12 5 20 2 nyilas 2 9 1 6 4 18 2 1

á nyilas 2 1 2 1 3 nyilas 2 1 2 1 3 1

á nyilas 1 2 Miből tudták kifizetni az állami adón felül rájuk nehezedő váltságot a nyíregyháziak? Elsősorban a betelepítést követő években a gazdasági lehetőségek és kedvezmények következtében öröklés vagy vásárlás révén összegyűjtött, saját rendelkezésű ingó- és ingatlan vagyonukból. Leginkább a szálláson és bérelt pusztákon termeiteket tudták pénzzé tenni, továbbá a helyi országos vásárokon is jól értékesíthetőek voltak az állataik (főként a szarvasmarha), amelyek egyre nagyobb számban legeltek a bérelt pusztákon, a városszéli legelőn. A juhok gyapjának eladásában a város is segédkezett: az elöljáróság szervezte a a városháza udvarán tartott gyapjúlicitációt, amelyre levélben hívták meg a közel és távol élő ismertebb kereskedőket. Lovakat a nyíregyháziak saját gazdaságuk számára tartottak.