Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Nagy Ferenc: A rétközi Ibrány neve a forrásokban

NAGY FERENC A rétközi Ibrány neve a középkori forrásokban A települések első okleveles említései becses források. Biztos fogódzók a kutató számára, hogy helyes úton jár, útjelzők is a kutatómunka irányait illetően. Az első említést gyakran a település születésével, keletkezésével azonosítják, pedig ezt a pillanatot lehetetlen megragadni. Egy település keletkezése, születése ugyanis hosszabb folyamat, amely a gazdasági, társadalmi körülmények függvénye. Az oklevelekben előforduló névazonosságok jócskán megnehezítik a kutató dolgát, ugyanakkor olyan új adatokkal színesítik és gazdagítják, amelyek másként talán elő sem kerülnének. A Szabolcs megyei Ibrány okleveles említéseit vizsgálva figyeltem fel arra a sajátosságra, hogy a XVI. század előtti Magyarországon még ebből a viszonylag ritka nevü, nehezen összetéveszthető településből is kettő volt. Egy Vukovár mellett Valkó vármegyében, egy pedig a Tisza.mellett Szabolcs vármegyében. Mindezeken túl Szabolcs vármegyében még van egy Ibrony (Nyíribrony) nevü település is, melynek neve viszonylag korán megjelenik a forrásokban és így tovább nehezítheti a kutató dolgát. Az azonosításhoz, az adatok pontosításához ezért elengedhetetlenül szükséges az egyéb helynevek, személynevek vizsgálata, elemzése is, amelyek a forrásokban előfordulnak. Az Ibrány név, mint legrégibb településneveink, személynévi eredetű. A mohamedán „ Ibrahim "-ból (Ábrahám) alakult ki, változott és formálódott századokon át, míg a mai végleges alakját el nem nyerte.

1 Szabolcs megyében a XIV. század előtt a megyével kapcsolatos források ilyen nevü birtokost nem említenek. Említenek viszont egy Ibrahim nevü papot, aki igen magas egyházi méltóságot viselt, szabolcsi főesperes volt.

2 Ez az 1235-ből való adat a Szabolcs megyei Ibrány névadóját illetően komoly figyelmet érdemel. Az itt fekvő királyi birtokból ugyanis I. László király egy falut a Szentjobbi apátságnak adományozott, így a község mai területének egy részén egyházi birtok keletkezett. Csúr falu eladományozásáról III. István király 1163-1173 között kelt oklevele szól, és egyben megerősíti az adományozást is.

3 Csúr és a hozzátartozó határ a XV. századig az apátság birtoka volt. Az egyházi birtok emlékét helynevek is őrzik: Barátsziget, Apátszeg, Szent Péter telke.

4 Barátsziget közvetlenül az egykori Csúr falu északkeleti határában lévő terület, melyen a XV. században várkastély épült. A későbbi források éppen ezért Várszigetnek nevezik. Apátszeg (Apáthy) a Tisza mellett lévő határrész, ma is így nevezik. Szent Péter telke közvetlenül Csúr falu szomszédságában, attól nyugatra lévő település. 1364-ben említik először, amikor a Balog-Semjén nemzetség Semjéni ága birtokolja. Később a Szakolyiak és az Ibrányiak az urai, 1 Németh Péter: Ibrány múltja a korai középkorban. Élet és Iskola, 1980. 2. sz. (Az Ibrányi Móricz Zsigmond Gimnázium Lapja) 2 Fehértói Katalin: Árpád-kori kis személynévtár. Bp., 1983. 166. 3 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1. köt. Bp., 1987. 668. 4 Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 1. köt. Szerk. Entz Géza. Bp., 1983. 434-437.