Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Fodor István: A vajdasági levéltárak az ezredfordulón (különös tekintettel a zentai Történelmi Levéltár tevékenységére)

Levéltárosok, levéltárosképzés, szakmai szervezetek A vajdasági levéltárosok száma, képzettsége 1 A levéltár székhelye Teljes állomány Ebből magyar vagy tudja kezelni a magyar anyagot E F K össz. E F K össz. Fehértemplom (Bela Crkva) 1 1 2 4 ­1 ­1 Nagykikinda (Kikinda) 3 1 5 9 ­1 ­1 Újvidék (Novi Sad) 9 1 4 14 1 ­1 2 Pancsova (Pancevo) 5 2 7 14 2 ­­2 Zenta (Senta) 5 ­6 11 4 ­6 10 Zombor (Sombor) 6 ­4 10 2 ­1 3 Mitrovica (Sremska Mitrovica) 5 ­4 9 1 ­­1 Szabadka (Subotica) 7 2 3 12 5 ­­5 Nagybecskerek (Zrenjanin) 7 1 4 12 1 ­1 2 Vajdasági Levéltár (Arhiv Vojvodine) 14 4 4 22 2 1 1 4 Összesen: 62 12 43 117 18 3 10 31 E=egyetemi, F=főiskolai, K= középiskolai képesítés A táblázatból látható, hogy a Vajdaságban 117 szakember (műszaki, adminisztratív stb. személyzet nélkül) foglalkozik a levéltári és irattári anyag védelmével. Ebből 31 személy ké­pes a magyar jellegű anyag kezelésére, más kérdés az, hogy milyen szinten. A szakembergár­da 21 %-a, tehát 25 személy magyar. Ez látszólag jó arány, de a szórványban élő magyarok kö­zül sokan nehezen birkóznak meg az anyanyelvükkel. Az itt közölt adatok az elmúlt hat évben sajnos a magyarság kárára változtak. Egész Szerbiában a szerémségi Karlócán folyt középfokú levéltárosképzés néhány éven át. Napjainkban ez az iskola sem működik. A korábbi és jelenlegi gyakorlat szerint a középkáde­rek legtöbbje gimnáziumot, közgazdasági vagy művelődésszervezői középiskolát végzett. A levéltárosok pedig a történész, nyelvész, geográfusi diploma megszerzése, és legalább egy évi levéltári szolgálat után szakvizsgáztak a törzslevéltári teendőket ellátó Vajdasági Levéltár, il­letve Szerbia Levéltára illetékes bizottsága előtt. A magasabb levéltári szakmai fokozatok oda­ítélése Szerbia Levéltárának hatáskörébe tartozik. A főiévéltárosi fokozat megszerzésének fel­tétele 10 évi levéltárosi munka és szakdolgozatok megjelentetése — amelyeket egy bizottság értékel. Öt évi főlevéltárosi tevékenység és újabb szakmunkák közlése után érhető el a levéltári tanácsos fokozat. A szakmai szervezetek, egyesületek az első levéltári törvények hatályba lépése után hama­rosan megalakultak. A Jugoszláv Levéltárosok Szövetsége már 1952-ben megjelentette az Ar­hivist című szaklapot, amelynek utolsó számai 1988-ból származnak. A Szerbiai Levéltárosok 1 1992-ből való adatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom