Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Fodor István: A vajdasági levéltárak az ezredfordulón (különös tekintettel a zentai Történelmi Levéltár tevékenységére)

Egyesületének lapja pedig az Arhivski pregled

2 (Levéltári szemle) 1955 és 1993 között létezett, 1998-ban jelent meg az 1994-95-ös kettős szám. A Szerbiai Levéltárosok Egyesületének fiókszervezetei alakultak a tartományokban. Fehértemplomon 1970. október 23-án megalakult a Vajdasági Levéltárosok Egyesülete. Az alapszabály 5. szakasza szerint az országos szövetség kollektív tagja, a Szerbiai Levéltárosok Egyesületével pedig szerződés útján rendezi viszonyait. A szövetségi, köztársasági és tartományi szakmai egyesületek kapcsolatai a hatalomszervezéstől függően változtak. Az elmúlt évtizedben a Vajdasági Levéltárosok Egyesülete maradt legtovább életképes, 1992-93-ban a tanácskozások szervezése mellett még (vajdasági) levéltári évkönyv kiadására is futotta erejéből Arhivski anali címen. A Szerbiai Levéltárosok Egyesülete pancsovai közgyűlésén 1995. március 17-én új alapszabályt fogadott el, amelynek értelmében visszatértünk az 1970 előtti állapotokhoz, tehát a Vajdasági Levéltárosok Egyesülete ismét a szerbiai fiókszervezete lett. A különbség csak az, hogy a szerbiai szakmai társulás 4-5 éve alig hallatja szavát, a vajdasági pedig az új alapszabály elfogadása óta meg sem alakult. A zentai történelmi levéltár Levéltárunk közvetlen elődjét, a Levéltári Begyűjtő Központot, amely a zentai és óbecsei járás területét fedte, 1946. november 2-án alakította meg Vajdaság Autonóm Tartomány Főbizottságának Közművelődési Osztálya. Ekkor a múzeum és a levéltár egy intézményt képeztek. A múzeumi tevékenység beindult, de a levéltári anyag védelmére még néhány évig nem fordítottak gondot. A II. világháború utáni öt évben több anyag semmisült meg, mint addig és azóta bármikor. A zentaiak tehetetlenségét látva 1950. november 14-én a Vajdasági Levéltár alapított Levéltári központot a városban, majd még kétévi huzavona után Zenta város Népbizottságának Végrehajtó Bizottsága eleget tett törvényes kötelezettségének, 1952. január 19-én megalapította levéltárunkat. 1955-1965 között járási intézmény volt, utána két évig a Tartomány gyakorolta az alapítói jogokat. Ezt követően az alapítói jog Ada, Obecse, Magyarkanizsa és Szenttamás községek egyetértésével ismét Zentára szállt át. Az 1967. szeptember 22-én megkötött szerződés ma is fontos hivatkozási alapunk a levéltár finanszírozása tekintetében. Ekkor csatolták a levéltárunkhoz az 1959. december 15-én megalakított becsei Levéltári Begyűjtő Központot. Intézményünk jogállása azóta nem változott lényegesen, annak ellenére hogy közben különböző kísérletek történtek a munka anyagi hátterének tartós biztosítására. 1967 után több mint egy évtizedig csak a községek finanszírozták a munkát, utána 2-3 évig a községek és a tartomány közösen. Jelenleg, 1992 óta Szerbia Művelődési Minisztériuma biztosítja a fizetéseket, az öt község — Ada, Óbecse, Magyarkanizsa, Zenta és Szenttamás, amelyek levéltárunk illetékességi körébe tartoznak — pedig a dologi és egyéb kiadásokat fedezi. így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a 15 fős levéltári személyzetnek hat forrásból kell „összekaparni" a működési költségeket. A levéltár székhelye Zenta, itt 10 ember dolgozik, a becsei fióklevéltárban pedig öten. Zentára gyűjtjük be Ada, Magyarkanizsa és Zenta területéről az anyagot, Óbecsére pedig a község és Szenttamás területén keletkezett levéltári anyag kerül. A 15 dolgozónk közül 2 főlevéltáros, 3 levéltáros, 6 segédlevéltáros, 1 számítógépkezelő, 1 levéltári kezelő, 2 pedig segédszemélyzet. 2 A Levéltári Szemle 1994. 3. számában a 68-73. oldalakon Dobos János közölt részletes ismertetőt az Arhivski pregled 1965-1991-es évfolyamaiban megjelent írásokról.