Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Margócsy József: Porzsolt István (1910–1986) Pályaképvázlat

terjedelmes cikkben ismerteti munkájukat. Mindez azonban hamarosan lehetetlenné válik az egészen már irányzatú szovjet pszichológiai gyakorlat elsöprő uralkodóvá válása folytán. Az 1946. esztendő az, amelynek második felében már egyre sürgetőbbé válik, hogy a tisztviselők is vállaljanak tagságot valamelyik politikai pártban. A diákkorától a népi írók iránt már melegen érdeklődő Porzsoltnak természetes lehetett az útja a Nemzeti Parasztpárt soraiba. Hamar megbecsülték fáradhatatlan kötelességvállaló alaptermészetét s megtisztelték azzal, hogy nemcsak a nyíregyházi városi képviselőtestületbe, hanem a még szinte változatlanul működő megyei törvényhatósági bizottságba is őt delegálták. A városi és a megyei pártvezetőségben is volt tisztsége, de másféle pártmunkájáról egyelőre nincsen hiteles hír." Ennek, a háború utáni első éveket tárgyaló szakasznak a lezárásaként kívánkozik ide még néhány sor. Néhány évvel visszavonulása után, 1978-ban, azaz 68 éves korában készít jól áttekinthető munkavázlatot, afféle rendezési szempontsort annak érdekében, hogy lakásukon, annak minden zugában, a garázsban és a pincében is összehalmozódott iratokat kezelhető, használható rendbe rakja. Az ekkoriban készített rövidebb-hosszabb, idevágó jegyzetek arra engednek következtetni, hogy tervezte életpályájának, működésének módszeres visszaemlékező megörökítését. Különösen gyakran kerül szóba az 1945 után következő évek igen tevékeny, izgalmas szakasza. Fel is sorolja, hogy kik élnek még, akikkel folyamatos, állandó kapcsolatban állt, ebben az 1948-ig, esetleg 1950-ig terjedő szakaszban. Nehezen ment a levelezés megindítása, sajnálatosan csak 1985-ben írta meg ezeket a terveit ismertető, segítséget kérő leveleket pl. Békefi Benő özvegyének (aki nemcsak férje tevékenységének segítője, de mint SZTK orvos is jó ismerője az „akkori" életnek); a szabadművelésben fegyvertársának, Makra Sándornak, akit meglehetősen megszégyenítő körülmények között zavartak el megyei vezetőállásából; és Fehér Klárának, aki később Sebestyén Géza felesége, és éppen ezekben az években volt a tanítóképző intézetnek, internátusának közkedvelt tanára, nevelője. Általánosságban nem elutasító válaszok jönnek, de tényleges, Porzsolt céljához vezető segítség sehonnan nem érkezett sem akkor, sem később. Porzsoltot izgatta a téma, olykor váratlanul egy-egy válaszlevél-fogalmazványban tér ki hosszasabban részkérdésekre ez időből, vagy éppenséggel valamelyik éjszakai felriadást követő rövidebb-hosszabb jegyzetsorban. 6. Az iskolák államosításáról szóló törvény igen gyorsan életbe lépett 1948 júniusában. Anélkül, hogy feledném a végrehajtása közben keletkezett közösségi vagy egyéni konfliktusokat, olykor súlyosabb következményeit, kinek-kinek esetleg meghasonlásig menő tragédiáját, itt most csak Porzsolt munkájának közelében maradva foglalkozom a tényekkel. — 11 Rendkívül jellemzőnek ítélhető meg Porzsoltnak meglehetősen kivételes felfogása, magatartása a hagyatékban megmaradt parasztpárti tagkönyvének láttán. A jó forint életbeléptetése után 1946 októberétől ragasztotta be a párt pénztárosa a fizetést igazoló bélyegeket: 1946-ban havi 50 fillér, 1948-ban már 1 forint, 1949-ben és 50 elején már 2-2 forint, az 1950. októberi dátumú bélyeg szerint 15 forint. Mi ebben a furcsállható? Az, hogy minden lexikon, kézikönyv úgy tudja, hogy a Parasztpárt önállósága, létezése tulajdonképpen 1948-ban a Baloldali Blokkhoz, ¡11. 1949-ben a Magyar Függetlenségi Fronthoz csatlakozásával szűnt meg. Úgy látszik azonban, hogy a feloszlatás nem volt annyira világos, legalábbis Nyíregyházán nem. Mert még létezett egy olyan funkcionáriusa a pártnak, aki kezelte-szedte, havonta bélyegekkel igazolva a tagdíjak befizetését. Ez volt Porzsolt számára a lényeges: ő a belépéskor vállalta a tagdíjbefizetést; amíg van, aki ezt át is veszi, addig eleget tesz vállalásának, ez becsület kérdése. Sapienti sat. — Más pártba egyébként később sohasem lépett be.