Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)
Helytörténet - Margócsy József: Porzsolt István (1910–1986) Pályaképvázlat
Nemcsak az országos célkitűzésekről, hanem a megyei-városi munkáról, eredményekről is szerencsés, pontos tájékoztatást kaphatunk az 1947 végén kiadott Szabolcsi Kalendárium — 1948 című kiadványukból, amelyhez Porzsolt István hivatott megírni a Beköszöntőt. 8 — Ennek a széles társadalmi együttműködéssel működő szervezkedésnek kb. jó két esztendeig tartott az élete, éltető ereje. 1950-ben a meglehetősen gyorsan kiépített szovjet mintájú tanácsrendszer vetett véget a fejlődésnek. Bürokratikus, mindent szabályozó hivatalnok-feladat váltotta fel az önkéntes, ügyszerető lelkesedést, és hosszú éveknek kellett eltelnie, hogy újra értelmes népművelő munka alakulhasson ki. — 1950-től ebben a hálózatban már nem kap szerepet Porzsolt, viszont nagy lelkesedéssel vesz majd részt abban az előkészítő munkában, amely előbb még a középiskolai tanítóképzésben tantárgyként kezeli a népművelést. Kísérletekben, tantervi-tanmeneti tervezetek előkészítő bizottságaiban működik jó eredménnyel, amikor ez a szándék „feljebb" terjedhet, majd a felsőfokú tanítóképzésben, ill. a pedagógiai (tanárképző) főiskolákon is, éppenséggel az általa vezetett szakcsoportok, pedagógiai tanszékek felelősségeként. Viszont lényegében úttörő magyar szakos tanári munkát vállal 1946-ban az akkor nyílt „kertészeti középiskolában": ez a megyében első, négy évfolyamos szakközépiskola. Előzménye, hogy 1941-ben, az akkori helybeli gazdasági felügyelő, Velich Sándor, egy régi városi épületben kertmunkás iskolát szervez és vezet. Minden ismeretterjesztő fórumon hirdeti az ipari és kertészeti növények termesztési fontosságát, értékesítési értelmét. 1946-ra elérte, hogy a hazai iskolarendszerbe beillesztve megnyissa kapuit ez a szakirányú intézet. Porzsolt vállalta, hogy az eladdig számára „ idegen " közegben, ahol egyáltalán nem várható, hogy éppen az irodalom lesz a legfontosabb tantárgy, megkísérli a lehetetlent. Nem futamodott meg: le is érettségiztette diákjait 1950-ben. 9 Még 1947-ben, a fiúképzőbeli kollégájával, Kiss Lajossal kezdeményezi egy gyermeklélektani állomásnak a felállítását. 1948 januárjától a vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyelőre öt egymás utáni évre 1000-1000 forintot biztosít ennek működésére. A város vezetősége is hangsúlyozza az állomás fontosságát, szükségességét és ugyancsak évi 1000 forint támogatást szavaz meg. Ez év végén pedig, a készülő 1949. évi költségvetésben még külön 1560 forintot ír elő „községi segély" címén, a dologi költségekre, hiszen „fontos közérdek fűződik" az állomás munkájához. 10 Porzsolt egyébként az akkori „megyei" lapban, a Nyírségi Magyar Nép 1948. november 21-i számában „Dolgozik a Gyermeklélektani Állomás" címmel 8 A Kalendárium — hagyományosan, ezúttal központi támogatás gyanánt is — tartalmaz naptárrészt és függelékként „elengedhetetlenül" egy ívnyi terjedelemben kimutató jegyzéket az esedékes országos vásárokról. A többi szöveg mind megyei-nyíregyházi vonatkozású cikk a 184 oldalas kötetben. A főmunkatársak: Makra Sándor, megyei felügyelő, helyettese Gebri Mihály, már előzőleg is neves csakugyan népet művelő tanító, titkár pedig Nyárády Mihály. — Szinte egyetlen megbízható forrás, tudósítás ez a háború után szerte feltámadt népművelődési mozgalomnak, a közoktatásban is friss szellemet árasztó népi kollégiumoknak, középiskoláknak is. — Az 1950-ig külön, önállóan működő Szatmár-Bereg megye székhelyén, Mátészalkán is kiadtak ilyen kalendáriumokat. 9 A megőrzött levelek között olvasható az, amelynek írója 1980-ban hálásan emlékszik vissza Porzsolt óráira, és beszámol a 30 éves érettségi találkozó szervezési előkészületeiről. — Ebben az iskolában 1946-tól már koedukáció volt: ez középiskolában Nyíregyházán ismeretlen fogalom még jó ideig. — Állítólag Porzsolt azért is vállalta itt a tanítást, mert akkor, 1946. július 27-én született meg harmadik gyermekük, a két leány után legifjabb Porzsolt István; édesapja addigi tanárkodása idején mindig „csak" leányiskolákban tanított... 0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, XXII. 1. Nyíregyháza város képviselő-testületének iratai, 1948. évi közgyűlési jegyzőkönyv, kgy. 15. (jan. 30.); kgy. 38. (márc. 4); kgy. 298. (okt. 30.).
