Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Némethné Dikán Nóra: Az értelmiségi forradalmi bizottság Nyíregyházán 1956 októberében Nyírbátorról
sikerült a polgárőrség parancsnoki tisztségét elnyerni, így ezen a téren Sziklainak sem termett sok babér, aki október 31-én délutántól kikapcsolódott a közéletből. Az előtte lévő napon azonban Sziklai még Lupkovics György társaságában megjelent a városi és megyei forradalmi bizottság ülésein, hogy az értelmiségi forradalmi bizottság határozatainak érvényt szerezzenek. Nem éppen a legszerencsésebb pillanatban érkeztek a városházára, ahol Rácz István közölte, hogy különösebben nem tud velük foglalkozni, mert éppen most vitáznak a megyével, hogy megszűnjön-e a városi munkástanács, illetve egybeolvadjon-e a megyével, továbbá arról, hogy a városi forradalmi bizottság elnöke Rácz legyen vagy Szilágyi. A megyei nemzeti bizottság is ülésezett, itt szintén azon folyt a vita, ki legyen a vezető, hány forradalmi bizottság működjön és milyen hatáskörrel. Rácz az értelmiségi klub küldötteivel, Lupkoviccsal és Sziklaival átmentek a megyeházára, ahol már folyt a vita. A megbeszélésen 8-10 fő vett részt, köztük a rendőrségtől File György rendőr százados, a honvédségtől 2-3 tiszt, Molnár Jenő, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Szilágyi László, a megyei nemzeti bizottság elnöke és még néhány intézőbizottsági tag. Többen — köztük maga Lupkovics György is — hozzászólásukban azt hangsúlyozták, hogy ne legyen két forradalmi bizottság, mert így csak vita és széthúzás lesz. Legyen csak egy, s annak alárendelve működjön egy városi és egy megyei részleg. Alakítottak egy jelölőbizottságot, amiben Molnár Jenő a megyei tanács apparátusát, Lupkovics György és Sziklai István az értelmiséget, File György a rendőrséget és Nádasi József gazdálkodó a városi munkástanácsot képviselte. A jelölőbizottság a legfontosabb kérdésben, az elnök személyében nem tudott dönteni. Felmerült Szilágyi és Rácz mellett Molnár Jenő, File György neve is. Végül úgy határoztak, hogy egy öttagú csúcsbizottságra tesznek javaslatot, s a bizottság tagjai (Szilágyi László, Rácz István, Demeter János 8 , Oláh László 9 és Nádasi József) maguk között döntsék el, ki lesz a vezér. Továbbá javaslat született egy városi és egy megyei albizottságra. Az ismertetett névsornál nem véletlenül fogok utalni a foglalkozás mellett az egyes személyek politikai múltjára is, hogy egyértelmű legyen, mennyire Lupkovics György, az FKgP megyei elnöke, a párt volt országgyűlési képviselője és alelnöke vitte a prímet a jelölőbizottságban. A megyei albizottság tagjának javasolták: Kósa András tisztviselőt, az FKgP volt országgyűlési képviselőjét, Molnár Jenő megyei elnökhelyettest, volt kisgazdapárti alispánt, Blanár Mihály kórházi főkönyvelőt, volt járási főjegyzőt, Szűcs János elektroműszerészt, aki Szilágyi Lászlóval dolgozott együtt a nyíregyházi villanytelepen és Garai Mihályt, az FKgP volt parlamenti képviselőjét. Lupkovics egyébként helyesen úgy gondolkodott, hogy ha a forradalmi szerveket legalizálják, s beépülnek, ha átmenetileg is a tanácsrendszerbe átvéve a választott testületek feladatait nem mindegy, hogy az FKgP leendő megyei vezérkara milyen pozíciókat foglal el ezekben a testületekben. Demeter János a Tanítóképző volt gondnoka, 1956 elejétől MOHOSZ-nál anyagnyilvántartó. 9 Oláh László régi szervezett munkás, a Faipari Ktsz igazgatója, az MSZMP alapító tagja.
