Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Némethné Dikán Nóra: Az értelmiségi forradalmi bizottság Nyíregyházán 1956 októberében Nyírbátorról
A városi szervezethez Vityi Zoltán és Pogonyi István tanácsi dolgozókat, Pásztor József, volt SZDP-s képviselőt, Sziklai Istvánt és Havasi Mihály, volt állatnagykereskedőt javasolták. Állítólag, amikor Lupkovics György felolvasta a jelölőbizottság javaslatát, döbbent csend fogadta. Sem ellene, sem mellette nem foglalt állást senki. Szilágyi úgy oldotta meg a gordiuszi csomót, hogy másnapra halasztotta a döntést. Ez a kérdés a továbbiakban azonban lekerült a napirendről. A megyei forradalmi bizottság Szilágyi, a városi pedig Rácz elnöklete alatt működött tovább változatlan öszszetételben. Lupkovics érdeklődése ezután főként a pártszervezés felé fordult. Jól tudta, amennyiben az ígért többpártrendszer megvalósulna, a forradalmi szervek helyét előbb-utóbb átveszik a választott szervek, s a pártok szervezeti kiépítésében elért eredmények sorsdöntők lehetnek. Az értelmiségi bizottság azon tagjai, akik funkciót vállaltak a városnál és a megyénél, október 31-én délután beszámoltak a tízes bizottságnak, hogy sikerrel vagy sikertelenül jártak. Demjanovicsnak, a bizottság titkárának a beszámolója előrevetítette kezdeményezéseik részleges kudarcát. Elmondta, hogy Sziklai a városnál fegyvert követelve fenyegetőzött. Bencs el kívánta zavarni a rádió vezetőit, pedig erre egyikőjük sem kapott felhatalmazást. Az értelmiségi forradalmi bizottság úgy határozott, hogy mindkettőjüket vissza kell hívni. Ennek persze már nem volt különösebb jelentősége, mert Sziklai, aki sem a városnál, sem a megyénél nem ért el semmit, október 31. délutánjától már nem vett részt a forradalmi eseményekben. Bencs Károly pedig miután 30-án és 31-én beolvasta beszédeit a rádióban, Budapestre utazott. Az értelmiségi bizottság november l-jén az alakuló gyűléssel együtt megtartotta harmadik s egyben utolsó összejövetelét, amelyen megfogalmazta a volt kommunista vezetők leváltásának és a titkos ÁVH-s iratok elkobzásának követelését. 10 Elmondható, hogy az értelmiségi bizottságnak a városi és a megyei forradalmi bizottságok szervezeti felépítésére tett javaslatait levették a napirendről, tagjai a nemzetőrség vezetésében nem kaptak helyet. A sajtóban és a rádióban nem az értelmiségi csoport koncepciója lett érvényre juttatva, hanem a delegáltak saját műveikkel — mint Bencs Károly a rádióbeszédeivel, Lengyel Antal vezércikkeivel — jelentkeztek. Egyedül Barota Mihálynak volt tervezett műsorpolitikája, és talán ez közelített leginkább az elvárásokhoz, hogy színvonalasabban s egyben forradalmibb hangon szóljon a nyíregyházi stúdió. Az értelmiségi forradalmi bizottságnak orvos tagja Babicz Béla éppen úgy, mint az irodalmi, újságírói ambíciójú Lengyel Antal, Barota Mihály és Bencs Károly, a saját szakmai közegében kívánt politikai szerepet játszani. Az egészségügy területén a kórház, a rendelőintézet és városi egészségügyi osztály külön-külön választott munkástanácsot, majd létrehoztak egy vegyes bizottságot, amelynek egyetlen feladata volt, hogy a „letűnt Rákosi rendszerben" 10 A Forradalmi Értelmiségi Tanács átiratát a megyei nemzeti bizottság vezetőséghez lásd Dikán, 5. köt. 147-148.
