Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Bukovszky László: A nyíregyházi tirpákság áttelepülésére vonatkozó adatok a Sloboda című lapban

határozatával adva volt a lehetőség a vagyontalan szlovákok egyoldalú áttelepülésére szeptember 18-tól. A csehszlovák félnek az ún. nyolcasok áttelepülésével az volt a célja, hogy megtörje a magyar ellenpropagandát és hitet adjon az áttelepülésre jelentkezetteknek. Erre a célra természetesen egyéb eszközöket is alkalmaztak. A sok közül az egyik, talán leghatásosabb módja volt a már áttelepült személyek leveleinek közlése a Sloboda hasábjain, melyek a szlovákiai „paradicsomi" állapotokat tükrözik. „Nagyon jól vagyok, legyetek erősek a magyar propagandával szemben, ne higgyetek nekik. Nem igaz, amit mondanak. — írja például Z. R. nyíregyházi áttelepült 1946 júniusában — Pozsony nagyon szép város, ha csak egy kis időm van, rohanok a belvárosba. Most is sietek a levélírással, mivel megyek a Dunához. Mikor ebédre ma tortát ettem, mintha szíven szúrtak volna. Eszembe jutott, hogy nem adhatok belőle Icának. "

l8 Az ún. nyolcasok áttelepülése természetesen érintette a nyíregyházi tirpákságot is. 1946. december 31-ig négy transzport hagyta el Nyíregyházát. Az első október 14-én, az utolsó november 30-án indult. A négy szerelvénnyel összesen 576 személy települt át Csehszlovákiába. Erről az eseményről nem találunk adatokat a lapban. Az áttelepültek leveleit azonban továbbra is közli az újság. Stefan Belfi Kassáról azt üzeni, hogy havi 4000 korona bért kap mint munkás. Egyébként minden munkásnak hat, hét pár cipője van. A további két olvasói levélből is érdemes idézni, hiszen szerintük „itt van már a Kánaán". „Nem sajnálom, hogy áttelepültünk, csak gyertek, várunk benneteket. A kereseti lehetőségek jók. Minden olcsó, az ember csak van — iszik, úr módjára él, nincs nehéz munkánk." — írja Jozef Durian. Ján Karasz volt városi hivatalnok viszont azt írja, hogy ő már visszaküldte öreg kacatjait és új ruhákat vásárolt magának. „Jól megy a sorom, jobban, mint a nyíregyházi polgármesternek" — fejezi be.

19 1947 tavaszán megkezdődtek a tárgyalások Magyarország és Csehszlovákia között a lakosságcsere kölcsönös megkezdéséről. A Sloboda február végén már sejt valamit a megbeszélések eredményéről, amikor ezt írja: „Minden áttelepülésre jelentkezett szlovák figyelmébe! A Sloboda legközelebbi számában fontos híreket közlünk az áttelepülésről".

20 A fontos hírt az első oldalon közli: „Újra folytatódik az áttelepülés." Annak kezdetét április 8-ra teszi a szerző és leírja, hogy a következő héten Pitvarosról és Nyíregyházáról indulnak az első földműves családok.

21 Ezzel egy időben a lap folyamatosan közli a áttelepülők névjegyzékét. A következő napok a lázas várakozás hosszú óráival teltek el. Az áttelepülést megelőző napokban — április 7-én — a SZAF országos alelnöke, Alexander Horák látogatást tett a városban. A rövid hír csak szűkszavúan adja tudtul a látogatás célját: 18 1946. júl. 17. (Presídlenci píSu) 19 1947. jan. 30. 20 1947. febr. 27. 21 1947. márc. 31. (Opáf sa pokracuje v presídlení)