Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Galambos Sándor: Nyíregyháza a „forradalom és kiegyezés válaszútján” (1860–1861)

„a németeknek kutyája nem leend". A megmozdulás 12 lakásban 470 forintos kárt okozott.

16 A visszavágót az ellenpárt már a következő napon meg kívánta tartani. Ezért a helyettes polgármester december l-jén délután 1/2 5 órára több mint hatvan polgárt hívott össze, hogy a veszélyes helyzetre megoldást találjanak. A gyűlés „a legnagyobb megilletődéssel" megrótta a kihágások elkövetőit, és egy héttagú bizottságot nevezett ki a rend helyreállítására, valamint az atrocitások meggátlására. Felhatalmazták a bizottságot, hogy rendkívüli esetben igénybe vegye az itt állomásozó 5. vértes ezred katonai erejét. Háromfős békéltető delegációt menesztettek a pátenspárti vezető házához. Elrendelték a kocsmák este 8 órai bezárását, és kijelentették, hogy „8 órán túl az utcákon lámpás nélkül járni befogatás terhe alatt tiltassék el".

17 A határozatok nem hoztak átütő eredményt, hiszen alkonyattól éjfélig, amikor a katonaság végül kiürítette az utcákat, a pátens hívei 38 házban és az egyház épületeiben több mint 1000 forintos kárt tettek.

18 December 7-én a községi képviseleti ülésen a helyettes polgármester a december 1-jei eseményeket ismertette, kiemelve „aföldmívelőnép alsóbb és a lakosság legalsóbb osztálya által elkövetett kihágásokat, amelyekben amellett, hogy a városi békés polgároknál 22 helyen az ablakok beverettek, és több helyen bent a szobákban is nagy rombolás, sőt tolvajlások történtek, még azon felül három egyén tetemesen megsértetett, egyikének keze töretvén el, másika pedig halálosan veretvén meg." Bodnár István még arról is beszámolt, hogy a felfordulásnak csak a kirendelt katonai erő tudott véget vetni, s hatvan személyt csuktak börtönbe. A képviseleti gyűlés határozatában a „reakció és a nemzetiség köpönye alá burkolt sansculottizmusnak" titulálta a kihágásokat, amelyeket a vagyonos, értelmes és józan osztály ellen követtek el. Bodnár István azt állítván, hogy „köztudomás szerint ezen lázongó zavargásnak vége vetve nincsen ", egy tervezetet nyújtott be polgári őrség megszervezésére. Kimondták azt is, hogy a résztvevők elleni szigorú bírói eljárást a gyűlés küldöttségileg is sürgetni fogja.

19 Érdekes az 1860. decemberi városi helyzet. Addig az önkormányzatiság visszaállításáért, a törvényességért — igaz, az 1837-es kiváltság alapján — a helyi elit tett lépéseket. Az alsóbb osztályok november végén, december elején léptek a színre. Megmozdulásukat több — néha egymással ellentétben álló — indíték váltotta ki. A pátens kérdésében elfoglalt különböző álláspontok két, egymással összeütköző táborra osztották a városlakók alsóbb rétegeit. Nemcsak a vallásgyakorlásról kialakított eltérő vélemények, hanem az addig elfojtott nemzetiségi ellenérzések is felszínre törtek. A zavargások motívuma volt továbbá a gazdagok elleni gyűlölet, 15 Lukács L, 1955. 252. 16 SZSZBML, V. B. 163. Nyíregyháza város tanácsának iratai, 1861-1871. (a továbbiakban V. B. 163.) 3/126. 1861:1. 17 SZSZBML, V. B. 150. 1860. dec. 1-jei jkv. 18 SZSZBML, V. B. 163. 3/126.1861:1. 19 SZSZBML, V. B. 150.1860. dec. 7-ijkv. 85. hat.