Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Galambos Sándor: Nyíregyháza a „forradalom és kiegyezés válaszútján” (1860–1861)

illetve az uralkodó személye, a kárhoztatott önkényuralom elleni tiltakozás is. A tömegmegmozdulást végül csak erőszakkal tudta lecsendesíteni a városvezetés, amely elsősorban a saját pozíciójának veszélyeztetését látta benne. Az eddig 1837-es alapon működő gyűlés most először hivatkozott 1848-as törvényre, nevezetesen a XXII. törvénycikkre azért, hogy a rendet biztosító polgárőrséget létrehozhassák. Paradox, hogy azért helyezkedtek legalább részben 1848-as alapra, hogy az 1848-1849-et zászlajára tűző tömegmegmozdulások ellen hatásosan tudjanak fellépni. Az is megjegyzendő, hogy a gyűlés az októberben, novemberben használt elnevezését (választott közönségi) decembertől képviseletire változtatta, '48-as módon. Ugyancsak a december 7-i ülésen tárgyaltak részletesen egy korábban tett javaslatról, amely az „elharapózott tolvajlások, betörések, kamarafelverések s a nyilvánosan történt megtámadások miatt" a vagyon- és személybiztonságot szolgálta. Elhatározták, hogy csendbiztosi állomást, 12 lovas pandúri állomást, a városházán éjjeli őrséget és 6 hajdút állítanak, valamint 8 személyes toronyőri szolgálatot hoz létre a város. A biztonság megteremtésének ügye még többször napirendre került. Utasításokat, szabályzatokat fogalmaztak meg, tisztázták a személyek kiválasztásának elveit. „Erkölcsi biztosíték legyen a választásnál a legfőbb tényező"

20 — hangsúlyozták. A jogi és egzisztenciális bizonytalanság megmutatkozott a városi tisztikar magatartásában is. December 7-én az „átalakulási vajúdások között... zsibbasztva hatás körében" járultak a tisztviselők a testület elé, hogy felajánlják lemondásukat. Ezt a képviselők nem fogadták el, arra kérve őket, hogy folytassák munkájukat a 21 választásokig. A megyei önkormányzat újjászervezése is megindult 1860 decemberében, 1861 januárjában. Nyíregyháza tisztelgő küldöttséggel köszöntötte az újonnan kinevezett Jármy Imre főispánt. A város erőteljesen érvényesíteni kívánta a megyei szervezetben gazdasági, létszámbeli erejét. Végül a megyei központi bizottmányba 52 jelöltjét választották be, a névsor élén Kmetty György, külhonban élő '48-as honvédtábornokkal. Ahogyan a megye egyértelműen '48-as alapra helyezkedett, úgy Nyíregyházán is világosan kimondták a január 11-i képviseleti gyűlésen, hogy a város a maga „kormányzati és köztörvényhatósági állását az 1848-i törvények alapján mielőbb visszafoglalni" kívánja, alkotmányellenes helyzetéből kibontakozni óhajt.

22 E napon tárgyalták meg a városi szervezkedésről szóló bizottmányi jelentést. Mivel az 1848. évi XXIII., a városi jogállásról szóló törvénycikk csupán kerettörvény, sok kérdésben helyben kellett dönteni. Elsőként az izraeliták szavazati jogát vitatták meg, s habár a gyűlés „egyetemlegesen óhajtja polgári jogosultságukat", 20 Uo. 1860. dec. 24-i jkv. 102/90. hat. 21 Uo. 1860. dec. 7-i jkv. 85. hat. 22 SZSZBML, V. B. 161. Nyíregyháza város közgyűlésének iratai, 1861/1866-1871. (a továbbiakban V. B. 161.) 1861. jan. 11-i jkv. 7/13. hat.