Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Henzsel Ágota: Nyíregyháza pusztabérlete Császárszálláson (1837–1869)

hogy a birtokot a város számára illendő áron megvegyék. Az addig együtt maradó közgyűlésnek négy órás szünet után a polgármester bejelenthette, hogy a császár­szállási pusztát örökösen megvásárolták Nyíregyháza városa részére. A szerze­mény 3340 hold (1200 négyszögöles), holdanként 90 forint 16 krajcár, összesen 301 149 forint volt az ára. A földvásárlás a város vezetésétől sürgető feladatként a vételár előteremtését, a pusztaszerző küldöttségtől pedig a hasznosítás újbóli megszervezését kívánta. A közgyűlés 1869. április 21-én tanácskozott arról, hogy a volt Kállay-, most Eisenberger-féle császárszállási puszta vételárát miként teremtsék elő. Úgy dön­töttek, hogy a városnak a pusztára betáblázott 121 000 forintnyi követelését ki kell egészíteni a Debreceni Ipari és Kereskedelmi Banktól szerzett 30 000 forint köl­csönnel. Ha ily módon kiegyenlítik a vételár felét, lehetővé válik a birtok város ne­vére való telekkönyvezése. A teljes vételárból hiányzó pénzösszeget szintén köl­csönből kell majd fedezni. 53 A föld hasznosításának ügyében ekkor sok újat nem lehetett tenni, hiszen „ezen pusztai földnek jelentékeny része őszi vetés alá van a lakosoknak földbér mellett kiosztva... ezúttal a közbejött árverés okozta hátramaradás miatt hasznosabb új gazdászati rendet szabni bajosan lehetne" — állította a puszták ügyében eljáró küldöttség. 54 A vetetlen földeket tehát tavaszi vetés alá fogják kiosztani földminő­ség szerint három kategóriában, 1000 négyszögöles pusztai holdját 6, 5 vagy 3 fo­rint földbér ellenében, kétholdas nyilasokban. A földosztásból részesülhet minden házzal vagy szállásfölddel rendelkező lakos. A kibővített pusztai küldöttség meg­bízást kapott, hogy tervezetet készítsen a megszerzett terület majdani okszerűbb használatára. Hamarosan, 1869. április 26-án, 28-án és május 3-án megtörtént a birtok hiva­talos átadása és átvétele, amit a megyei törvényszék részéről Eszéky Antal ülnök és szakértő mérnökként Hubafíy Sándor végzett. Nyíregyháza város nevében szoká­sos módon egy küldöttség járt el a főjegyző, Riszdorfer János és a tiszti ügyész, Kralovánszky Mór részvételével. 5 A császárszállási puszta részei és területük (1600 négyszögöles holdban) hold négyszögöl Barna csere 871 1275 Leó-tag 194 1525 Nagycsászárszállás 1459 25 Összesen: 2524 2825 52 SZSZBML, V. B. 161. 6/115. 560/1869. 53 SZSZBML, V. B. 163. 3/126. 1861:87. 54 SZSZBML, V. B. 161. 6/115. 561/1869. 55 SZSZBML, V. B. 163. 3/126. 1861:87.

Next

/
Oldalképek
Tartalom