Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Henzsel Ágota: Nyíregyháza pusztabérlete Császárszálláson (1837–1869)

bocsátkoztak Hrabovszkyval, majd meghatalmazottjával, Eisenberger Mórral. A város az egész birtok, vagy a betáblázott összeg erejéig a puszta egy részének megvételére ajánlkozott. Megegyezésre nem jutottak, bár mindkét fél erőfeszítéseket tett a megállapodás érdekében.

46 Hrabovszky Rudolf 1861 áprilisában a kérdéses puszta tulajdonjogát Eisenberger Dávid és fia, Mór kisvárdai lakosokra ruházta. Az újdonsült tulajdonosok a haszonbérleti szerződés lejártának napján, 1861. április 24-én Szabolcs vármegye főszolgabírája és esküdtje előtt a császárszállási pusztára betáblázott 115 900 pft visszafizetését megkísérelték, Nyíregyháza városát a pénzzel hivatalosan megkínálták.

47 A város polgármestere, Meskó Sámuel ezt nem fogadta el, ezért Eisenbergerék pert indítottak Nyíregyháza ellen.

48 A nyíregyháziak a puszta viszszaengedését a telekkönyvi bejegyzésre hivatkozva tagadták meg, miszerint a birtok tulajdonosa a Kállay család, zálogbirtokosa pedig Nyíregyháza város. Az alispáni törvényszék ezzel szemben úgy ítélt, hogy a város haszonbérlőnek, nem zálogbirtokosnak számít, a betáblázott összeg pedig egyszerű kölcsön. Időközben Kállay Péter megosztozott unokaöccseivel közös birtokaikon, a császárszállási puszta az ő tulajdona lett, ami fölött jogában állt egyedül rendelkezni. Mivel a császárszállási puszta adóit sem korábbi, sem későbbi tulajdonosa nem fizette, tetemes hátralék halmozódott fel. Az alispáni törvényszék a hátralékokat Nyíregyházára hárította, ami ellen a város a pénzügy igazgatóság elnökénél tiltakozott.

49 Eisenbergerék és Nyíregyháza pere többszöri fellebbezés után a hétszemélyes tábla előtt fejeződött be 1864-ben. Nyíregyháza pervesztes lett ugyan, de a bérelt puszta birtokában maradhatott. A haszonbért visszamenőleg is meg kellett adnia, az állami adó fizetése alól azonban felmentették, perköltségét mérsékelték. Összességében 1861 forint 18 krajcár terhelte a várost.

50 A császárszállási puszta azért nem került vissza a haszonbérlő Nyíregyházától a tulajdonoshoz, mert Eisenbergerék anyagi helyzete időközben megrendült. Nem tudták kiváltani a megterhelt birtokot, adóterheit sem fizették. 1866-ban Pest városa előtt csődeljárás indult Eisenberger Mór ellen. Nyíregyháza ügyvédje útján sietett követeléseit bejelenteni és érvényesíteni. Arra az esetre, ha a császárszállási Eisenberger-birtok árverezésre kerülne, városi képviselőket választottak a polgármester elnökletével, hogy a kérdéses földet megvegyék.

51 A puszta rég áhított megszerzésének 1869-ben jött el az ideje. Meskó Sámuel polgármester 1869. március 25-én a városi közgyűlésen bejelentette, hogy a császárszállási birtokrész elárverezésére ezt a napot tűzték ki. A kijelölt megbízottak a gyűlésről eltávoztak, 45 SZSZBML, V. B. 161. 2/111. 295/9. 1861. Eisenberger Mór az 1840-es években Nyíregyházán mészárszék, illetve a nagyvendégfogadó haszonbérlője. 46 Uo. 310/26., 421., 432., 437/116. és 524/160. 1861. 47 SZSZBML, V. B. 163. 3/126. 1861:87. 48 Uo. 49 Uo. 50 Uo. 51 SZSZBML, V. B. 161. 3/112. 3692. és 3693/1866.