Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Henzsel Ágota: Nyíregyháza pusztabérlete Császárszálláson (1837–1869)

1850-ben készült kimutatás szerint Nyíregyházának a város közelében több mint 2000 hold zálogos és csaknem 6000 hold bérelt pusztája volt — többségében Kállay-birtokok.

39 Az 1850-es években a földbirtok adóterhei megnövekedtek és „aföldmívelésre oly zsibbasztólag ható... körülmények" 40 is arra indították Nyíregyháza vezetőit, hogy a birtokukban levő összes pusztát egy vállalkozó társaság kezelésébe adják.

41 A társaság a kezelői jogot tizenegy évre, 1861 őszéig, éppen a császárszállási pusztabérlet lejártáig kapta meg. A tehetősebb városi lakosokból alakult társaságnak annyit kellett ezért fizetnie, amennyibe a puszták a városnak kerültek: évi 12 800 pft-ot. Működését a városi tanács felügyelte. A pusztai gazdálkodás a régi mederben folyt tovább, a földeket őszi és tavaszi vetés alá osztották, illetve marhalegelőként használták. A pusztakezelő társaság létrehozásával a városi vezetés szabadabb és önállóbb tevékenységnek engedett teret, de a puszták terhessé vált adóügyeitől is szeretett volna megszabadulni. A bérelt földek utáni adózás gondja annyiban hárult a társaságra, hogy esetenként kifizette azt, de azután a haszonbérből levonhatta, mivel a föld adójának terhét a tulajdonosnak kellett viselnie. A császárszállási puszta községi és jövedelemadója teljesen felemésztette a Kállayak haszonbérből származó jövedelmét — persze az a kölcsönök levont kamata miatt igen megfogyatkozott. A Nyíregyháza és Kállay Péter között rendszeresen, egy-két évente tartott elszámolások egyikén, 1856-ban már csak 377 pft 12 krajcár volt az éves haszonbér összege. A városi számvevő, Galánffy Dániel rezignáltán jegyezte fel: „sejtelmem van, hogy a Császár szállási birtok vissza váltása aligha történend békés... úton, de per tárgyává fog válhatni."*

2 A pusztát terhelő adók fizetésére a Kállayaknak nem maradt fedezete. Nyíregyháza biztosítékot akart arra az esetre, ha adóügyben kellemetlenségei támadnának. Erre az aggályára kártalanítási ígéretet kapott a családtól.

43 Nem csoda, hogy a kedvezőtlen helyzetben Kállay Péter a családtagjaival akkor még közösen bírt, de általa képviselt birtok eladása mellett döntött. 1857 szeptemberében császárszállási birtokát Hrabovszky Rudolf kisvárdai lakos vette meg. Nyíregyháza ettől függetlenül birtokon belül maradt, hiszen bérlői szerződése csak 1861 áprilisában járt le.

44 A határidő közeledtével a városi vezetés erőteljesebben foglalkozott a puszta ügyével, szándékában állt annak megszerzése. Jogvitató és javaslatkészítő bizottmányt állított fel, amelynek a főbíró, Májerszky Lajos és a polgármester, Meskó Sámuel is tagja volt. Tárgyalásokba és alkudozásokba 39 SZSZBML, V. B. 142/f. Nyíregyháza községtanácsának iratai. Összeírások. 24/30. 1850:5. 40 SZSZBML, V. B. 142. l/a. Nyíregyháza községtanácsának iratai. Jegyzőkönyvek. 1/d. köt. 1381/1850. 41 Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a XVIII-XIX. században. Budapest, 1982. 97. 42 SZSZBML, V. B. 150. Nyíregyháza város községi választmányának iratai. 2/63. 1856:5. 43 SZSZBML, V. A. 101/g. 38/38. 1837:25. 44 SZSZBML, V. B. 163. Nyíregyháza város tanácsának iratai (a továbbiakban V. B 163.). 3/126. 1861:87. A császárszállási puszta ügyével foglalkozó, számos iratból álló iratcsomó.