Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Henzsel Ágota: Nyíregyháza pusztabérlete Császárszálláson (1837–1869)

egyebütt nem vehetne, jó eleve oda kelletik ügyelettel lenni, hogy majd mikor... a városi árendának vége lészen, az öszvesített puszta körébe lehessen a marháknak alkalmatos legelőjök. "

33 Ehhez a szóban forgó puszta bizonyos, korábban szántott részeit legelővé kellett alakítani. A Kis tanya keleti oldalán is kijelöltek e célból néhány dűlőt. Később a Nagy tanyán a föld vizenyőssége miatt majdnem 600 holddal bővítették az ökörcsorda legelőjét.

34 Az állattartás térhódítása Császárszálláson a város gazdálkodásában bekövetkező változást, átrendeződést mutatja. A távoli, bérelt legelők fogytával megnőtt a legeltetés szerepe a városközeli összesített pusztán. Nem hagyható figyelmen kívül a nyíregyháziak azon felismerése sem, hogy a császárszállási földek kevéssé alkalmasak földművelésre. „Bármely mennyiségben lehessen is a pusztákon őszi alá földet kapni,... mégis tagadhatatlan az, hogy a pásti földek mind közelebbi fekvésök, mind pedig jobb minőségöknél fogva mindenkor kapósabbak. "

35 A puszták kezeléséről 1845-ben egy részletes szabályozás született, ami a pusztai új rendszer nevet viselte, s főleg a pusztai földbér és legelőbér beszedését volt hivatva biztosítani. Ezeknek a pénzeknek a felét a lakosok a föld osztásakor, illetve az állatok legelőre hajtásakor kellett, hogy fizessék, másik felét pedig a termény behordása, vagy az állatok hazahajtása előtt. A város minderről pontos nyilvántartást kívánt. A Kállay Péter-féle császárszállási puszta hat éves haszonbérlete 1843-ban ért volna véget, de 1841 augusztusában újabb hat évre, 1849-ig meghosszabbították.

36 Kállay Péter 1842-ben három részletben 55 800 pft-ot,

37 majd 1846 tavaszán újabb 40 000 pft-ot kért kölcsön Nyíregyháza városától. Péter unokaöccse, a császárszállási birtokban osztályos társa, Kállay Gusztáv pénzszűkében szintén Nyíregyházához fordult. Ezekkel a pénzügyletekkel párhuzamosan a császárszállási földek bérletének lejárta 1861-re tolódott ki. A kölcsönök 6 %-os kamatához oly módon jutott a város, hogy összegüket az éves bérleti díjból levonhatta. A kölcsönzött pénz biztosítékául a Kállayak a császárszállási földeket kötötték le oly módon, hogy ha 1861. Szent György (április 24.) napjáig Nyíregyháza nem kapná vissza a kölcsönadott pénzt, pert indíthat, vagy bérfizetés nélkül mindaddig zálogban tarthatja a pusztát, míg pénzét valamelyik Szent György napon egyszerre megkaphatja.

38 Ezek a feltételek kellő biztosítékot nyújtottak a hitelező város számára, a kölcsönvevőknek azonban reális veszélyt jelentettek arra, hogy adóssággal terhelt birtokukat nem tudják majd visszaszerezni. Az 1830-as, '40-es években a Kállay család több tagja is Nyíregyházához fordult, hogy földbirtoka bérbe vagy zálogba adásával pénzt szerezzen. A földjei szaporítására mindig kapható városi vezetés szívesen bocsátkozott velük alkuba. Egy JJ SZSZBML, V. A. 101/a. 16. köt. 458/1843. 34 Uo. 206/1844., SZSZBML, V. A. 101/a. 18. köt. 70/1846. 35 SZSZBML, V. A. 101/a. 14. köt. 548/1840. A pásti földek, a városi legelők egy részét rendszeresen kölesföldnek osztották ki. 36 SZSZBML, V. A. 101/g. 38/38. 183:25. 37 pft: pengő forint, értéke 2,5 váltóforintnak felelt meg. 38 SZSZBML, V. A. 101/g. 38/38. 183:25.