Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Henzsel Ágota: Nyíregyháza pusztabérlete Császárszálláson (1837–1869)

földosztás végrehajtásához két embert kapott segítőül: Hankószki Andrást és Jakus Pált.

24 Az összesített, együttesen kezelt négy puszta az első évben sok munkát adott a tisztviselőknek. A haszonbérlői szerződés szerint az uraság (Kállay Péter) juhai 1838. Gergely napjáig maradhattak volna Császárszálláson, de a határidő elmúltával sem történt semmi. A földesúr cselédei pedig úgy viselkedtek, „mintha nyáron is ott akarnának maradni. "

25 A város megkeresésére Kállay Péter személyesen is megjelent Császárszálláson, hogy Nyíregyháza polgármesterével és a puszták felügyelőjével közösen igyekezzen a vitás kérdést rendezni.

26 Kállay Péternek még ott voltak telelő állatai, csépeletíen gabonája, az épületek egy részét még az ő cselédei foglalták el. A Kállayak csak 1838 nyarán adták át teljes egészében a pusztát. 1838 áprilisában ettől függetlenül már javában tartott a pusztabeli földek kiosztása. A szántókkal nem is volt gond, a gyep és a kaszáló nehezebben talált gazdára. A város választott közönsége úgy határozott, hogy a gyengébb minőségű kaszálók bérleti díjából némi engedményt ad. A végképp megmaradó kaszálók a város kezelésébe kerülnek.

27 Júniusban a puszta kiosztását végző küldöttség szerint eddig 4714 hold föld talált bérlőjére 22 297 vft értékben. Megmaradt 564 hold rét, amit árverés útján lehet majd értékesíteni. A szántóból mindössze 27 hold tövises földnek nem lett gazdája. Különböző tanyai épületek bérbeadásával sikerült 742 vft-ra szert tenni, ezzel együtt biztosítottnak látszott a költségek megtérülése.

28 Az őszi szántású ugarföldbe, ami ekkor még csak 240 kétholdas nyilast tett ki,

29 valamilyen kalászost vetettek, a tavaszi szántóba leginkább tengerit. Kezdetben nem szabályozták a vetemények fajtáját, így krumplit, kendert is termeltek. A Nagy tanya melletti 20 hold trágyás földet negyedholdanként 6 vft 18 krajcárért kenderföldnek adták a jelentkezőknek.

30 Az 1845-ös pusztai rendtartás a kezelés egyszerűsítése céljából megszabta, hogy csak kétfélét, nevezetesen szalmást, tehát gabonafélét és tengerit lehet vetni.

31 A legeltetéssel kapcsolatban a város álláspontja az volt, hogy aki hat évre bérli a maga területét, attól nem tagadható meg a legeltetés. Engedélyezése a termés betakarítása után lehetséges, addig az egész pusztán tilos legeltetni.

32 Amikor 1839 őszén az újvárosi földön tartott marhák legelője soványnak bizonyult, mindkét ottani gulyát áthajtották a császárszállási pusztára, egyiket a Nagy tanya, másikat a Kis tanya környékére. 1843-ban, az első hatéves bérlet lejártának közeledtével az előrelátó városi gazdák körében felmerült, hogy „ azon esetre, ha legelőt a város sem Újvároson sem 24 Uo. 4/1838. 25 Uo. 107/1838. 26 Uo. 152/1838. 27 Uo. 239/1838. 28 Uo. 376/1838. 29 Később, 1846-ban a 4700 holdból 2200 hold volt az ősszel, 2500 hold a tavasszal osztott föld. 30 SZSZBML, V. A. 101/a. 12. köt. 33/1838. 31 SZSZBML, V. A. 101/a. 29/29. 1845:10. 32 SZSZBML, V. A. 101/a. 12. köt. 487/1838.