Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Irodalomtörténeti tanulmányok - Csorba Sándor: Bessenyei György családi körülményei Szabolcs megyében

Tálas Anikó CZÓBEL MINKA ÉS BÜTTNER HELÉN BARÁTSÁGA Az anarcsi Czóbel család írásos hagyatéka a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban,

1 illetve az Országos Széchényi Könyvtárban található. A család legismertebb alakja Minka, akinek levelei, naplórészletei, valamint műveinek kéziratos töredékei képezik a hagyaték jelentős részét. A költőnő iránt érdeklődve Margócsy József adta az ötletet, hogy Czóbel Minka életének egy még keveset vizsgált területével, a Büttner Helénhez fűződő kapcsolatával foglalkozzam.

2 Barátságuk megismeréséhez német nyelvű levelezésüket választottam segítségül. (A dolgozatban található részleteket saját fordításomban közlöm.) A levelezés igen nagy terjedelmét figyelembe véve csak az 1890-1896 között írott anyag pontosabb vizsgálatára vállalkoztam. Ebben az időben a legérdekesebbek a levelek, ekkor még sok szó esik irodalomról, képzőművészetről, művészetről, míg később egyre inkább előtérbe kerülnek az anarcsi birtokkal, a családdal, a gazdálkodással kapcsolatos ügyek, pletykák és a betegségekről szóló panaszok. A vizsgált korszakból fennmaradt levelek főként intellektuális jellegűek, csak ritkán esik szó magánügyekről, érzelmekről. Célom az, hogy levelezésüket figyelemmel kísérve rávilágítsak Czóbel Minka néhány művének alkotói folyamatára; bemutassam ezt a kevés figyelemre méltatott kapcsolatot és ennek hatását Czóbel Minka művészetére és életszemléletére. Czóbel Minka a XIX. század végének költője és írója. Tudatos művész, számára a költészet, az írás létszükséglet, de emellett megélhetését is reméli tőle. A magyar szecesszió legfontosabb képviselőjeként, a Nyugat előfutáraként tartják számon, ő maga azonban öntudatlanul lesz az irányzat alkotója, hiszen jobbára semmilyen művészeti csoporttal nem tartja a kapcsolatot, nem költözik Pestre, inkább Anarcson él és alkot. 1910-ben lesz a Petőfi Társaság tagja, de ekkor már elveszti népszerűségét, csak ritkán van alkalma publikálni, és már régóta nem jelenik meg kötete. A konzervatív irodalmi társaságba való felvételét munkásságán kívül a Pékár Gyulával

3 korábbra visszanyúló barátságának köszönheti. Irodalmi tevékenységének tetőpontja az 1890-1895 közötti időszak, ekkor minden évben megjelenik egy-egy könyve. Ezután két dráma következik, majd egy válogatás, és csak 1903-ban egy újabb verseskötet. Verseskötetein kívül három prózai műve jelenik meg. Hafia c. elbeszélése, A két arany hajszál c. regénye és Pókhálók c. elbeszéléskötete. Legértékesebbnek tartott verseskötete, Az erdő 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), XIII. 2. A Czóbel család levéltára (a továbbiakban XIII. 2.). Anyagát dr. Balogh István és dr. Margócsy József rendezte. 2 Dr. Kis Margit: Czóbel Minka. Nyíregyháza, 1980. (a továbbiakban Kis, 1980.); Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái. Nyíregyháza, 1988. (a továbbiakban Margócsy, 1988.) 3 Pékár Gyula (1867-1937): író, Justh Zsigmond barátja. 1901-től a Kisfaludy és a Petőfi Társaság tagja, 1920-tól a Petőfi Társaság elnöke. Justh révén ismerkedett meg Czóbel Minkával.